Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

érdeklődésére. Ezért a reform alapján bevezetett új általános és középiskolai tankönyvek, alapvető dokumentumok megismerése lényeges feladat. A második probléma a gazdaságföldrajzi összefüggések meglátásának kérdése. A földrajzi tárgyak és jelenségek egymással sokoldalú kapcsolatban állnak, egymással összefüggnek. Az oksági összefüggésekben rejlő törvényszerűségek felismerése, majd alkalmazása a földrajzi gondolkodás alapja. A törvények a valóságban meglévő ok és okozati kapcsolatokat, oksági láncokat, összefüggéseket, kölcsönhatásokat, fejlődést stb. fejeznek ki. A gazdasági földrajzban két alapvető összefüg

1gésrendszerrel dolgozunk, a gazdasági élet és a természeti földrajzi tényezők, valamint a gazdasági élet és a társadalom egyéb jelenségei összefüggéseivel. Ismeretes, hogy a földrajzi környezet a társadalom anyagi életének szükségszerű, állandó feltétele, de nem meghatározója. A gazdasági élet és a földrajzi környezet között kölcsönhatás van. Ez a kölcsönhatás törvényszerű, de nem közvetlenül, hanem a gazdasági életen keresztül, a társadalom termelő munkáján, a termelésen keresztül érvényesül és ennek megfelelően változik is. A termelőerők fejlődése során a termelés számára mindig más és más földrajzi tényezők, vagy más és mák mértékben válnak fontossá. Tehát a kölcsönhatás sem mindig azonos módon és azonos mértékben érvényesül. A kölcsönhatás mélységét ós formáit a termelőerők fejlődése dönti el. Végsősoron a termelőerők fejlettségének a foka azonos éghajlati és talapadottságok mellett a társadalom szerkezetétől, fejlettségi fokától függ. A földrajzi környezet és a társadalom kölcsönhatásában a földrajzi környezet öntudatlan, passzív szerepével szemben áll a társadalomnak a termelési mód és ezen belül is a termelőerők történelmi fejlődésével egyre tudatosabbá és aktívabbá váló szerepe. Érthető tehát, hogy a termelési mód magasabb fejlettségi fokon, a szocialista rendszerben, a kölcsönhatás társadalmi oldala sokkal erősebb és szervezettebb, mint a korábbi, megelőző társadalmi formákban. Ez azt jelenti, hogy a szocialista társadalomnak a természeti földrajzi környezetet hasznosító, kiaknázó ereje hatékonyabbá válik. A földrajzi környezetet saját igényének, a társadalom közös érdekének megfelelőén átalakítja vagy meg is változtatja olyan módon, hogy a termelésre hasznos adottságokat, tényezőket ténylegesen birtokába veszi, felhasználja és kedvező hatásukat fokozza. Tudományos alapon a hiányzó földrajzi feltételeket megteremti, pl. az öntözéshez szükséges vizet, és a termelést akadályozó természeti földrajzi tényezők káros hatását kiküszöböli. így válik világossá, hogy a természeti földrajzi környezet nem dönti el és nem determinálhatja sem a termelést, sem a társadalom fejlődését. A természeti földrajzi környezet, az egyes természeti földrajzi tényezők vagy az egyes természeti tényezők együttesének hatása a termelés minőségi és mennyiségi, valamint a területi földrajzi megoszlásban érvényesülnek. A gazdasági élet és a természeti földrajzi tényezők közötti összefüggések ezt a hatásrendszert fejezik ki. Ezeknek az összefüggéseknek a jellege nemcsak a történelmi fejlődés során, hanem ugyanazon időszakban területenként változik. A gazdasági földrajzban éppen ezek 127