Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

kében a nemzetközi munkamegosztásban és a termelés földrajzi elhelyezkedésében. Termelésük egyenlőtlen ütemű és különböző nagyságrendű, válságokkal megszakított. Állandó és szüntelen egymásközötti harc jellemzi a nyersanyagforrások és a piacok megszerzéséért. A szocialista világrendszerhez tartozó országok a termelés földrajzi elhelyezkedésének megváltoztatására törekszenek. Gazdasági erejük, termelésük válságmentes növekedése, gazdasági fejlődésük üteme, a világ ipari és mezőgazdasági stb. termeléséből való részesedési arányuk gyors emelkedése a jellemző. A félgyarmati és gyarmati sorból nemrég felszabadult országok gazdasági életük fejletlenségét, elmaradottságát, egyoldalúságát csakis a szocialista világrendszer felé való orientálódással képesek felszámolni, ellenkező esetben a neokolonializmus áldozatai lesznek. A szocializmus és a kapitalizmus békés egymás melletti élése a különböző rendszerű államoknak nem egyszerű együttélése. Mindenekelőtt a két rendszer gazdasági versenyét jelenti, mégpedig olyan versenyt, amelynek során egyre nagyobb sikereket arat a szocializmus. Ez a meggyőződésünk a társadalmi és gazdasági fejlődés törvényeinek ismeretén alapul. Nem szabad szem elől téveszteni az anyag megközelítésének a módját a logikai-ismeretszerzési szempontok oldaláról sem. A földrajzi valóság mindig a természeti és társadalmi tényezők szoros egységeként jelentkezik. A gazdasági földrajznak döntően azonban társadalmi összefüggésekkel van kapcsolata. Ezek az elvonatkoztatottságnak viszonylag magas síkján vannak, ezért a megfoghatóság elvét is szigorúan be kell tartani. A tematika összeállításánál, az oktatás módszertani útkeresések mögött kimondva vagy nem kimondva a túlterhelés elleni küzdelem húzódik meg. Tehát a kiválasztásnál ezt a gondolatot is érvényesíteni kell. A bevezetőben már említettem, hogy a számszerű anyagókat részletesen a gyakorlatokon dolgoztassuk fel, mivel az elméleti órákon ezekre csak utalás történik, illetve a legfontosabbaknak a kiemelése. A számszerű adatok táblákba való foglalásának módját, az adatokból való viszonyszámok, mutatók számítását példák megoldásán keresztül gyakoroltatjuk. Előre kell számbavenni azokat a legfontosabb mutatókat, amelyeknek kiszámítására sor kerül majd. Nem szabad elfelejteni, hogy a hallgatók egy részénél pl. a százalékszámítás, négyzetgyökvonás, különféle átlagok számítása, területszámítás, arányosítás stb. problémát okoz, ezért erre is időt kell biztosítani. De helyes lenne már a felvételi vizsgákon is meggyőződni az ilyen irányú tudásról, felkészültségről. A számszerű anyagok ábrázolási lehetőségeit, módszerét, technikáját a feladatok megoldásán keresztül kell elsajátítani. A feladatokat tehát úgy állítsuk össze, hogy az egyszerűbb ábrázolási lehetőségekkel kezdjük és fokozatosan haladjunk a bonyolultabbak felé. Elsősorban azokkal az ábrázolási lehetőségekkel foglalkozzunk többet, amelyeket az általános iskolai oktatásban a táblára gyorsan és könnyen lehet felrajzolni. Csak ezek után azokkal, amely éket a szemléltető táblák, illetve rajzok elkészítésénél lehet hasznosítani. Ezek elsősorban a pont-, vonal-, oszlop-, szalag-, négyzet- és kör-diagramok, valamint 124