Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez
a kartogramok és kartodiagramok. Az utóbbiak, ha nehezebben is rajzolhatok, készítésük hosszabb időt igényel, mégis ezeket célszerűbb előnyben részesíteni, mivel ezek sokkal földrajzosabbak. A legnagyobb nehézséget jelenti az adatok és ábrák elemzése, értékelése, következtetésiek: levonása. Nehéz a hallgatókat aktív gondolkodásra bírni, a régebben tanultak felelevenítését és összekapcsolását a soronlévő gazdaságföldrajzi jelenség elemzésénél. Erről viszont lemondani nem lehet és elsikkadni sem engedhetjük. Ezért a tervezésnél ezzel a kérdéssel is számolni kell. Eredményesnek bizonyult egy-egy gazdaságföldrajzi jelenség elemzésénél, hogy egy-két hallgató rövidebb tanulmányt, cikket vagy szakkönyvből egy fejezetet dolgozott fel előre otthon házi feladatként és azt a gyakorlati foglalkozáson ismertette. Az ilyen feladatot szívesen vállalják a hallgatók még akkor is, ha ez több munkát jelent számukra. Ezért is előnyben lehet részesíteni ezt a módszert, mert ezen keresztül hallgatóink a földrajzi szakirodalommal, folyóiratokkal is megismerkednek, ami jelenleg egyik igen gyenge pontjuk. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a gyakorlati foglalkozások nem lehetnek szemináriumi foglalkozások, ezeket nem helyettesíthetik, illetve nem válthatják fel. Az elemzési készség fejlesztésével a folyamatos tanulásra is szoríthatjuk hallgatóinkat, ha az elméleti órákon elhangzottak alapján és a régebben tanultak felidézésén, ismétlésén keresztül irányítjuk az elemzési munkát. Ha a gazdaságföldrajzi jelenség szélesebb alapon való tárgyalására kerül sor, ügyeljünk arra, hogy csak olyan megállapításokat, következtetések levonását várjunk, amit már ismeretszerzésük folyamán tanultak hallgatóink. Természetesen új ismereteket is nyújthatunk, sőt feladatunk is, de sokkal helyesebb, ha a gyakorlatvezető tanár közli ezeket és nem enged teret a találgatásoknak. Sok időt takaríthatunk meg ezzel, amit más formában sokkal hasz-t nosabban tudunk felhasználni. Fordítsunk nagy figyelmet a munkafüzetek helyes és jó vezetésére. Követeljük meg, hogy a gyakorlati foglalkozásokon elhangzottak bekerüljenek a füzetekbe, a számítások menete is, ne csak a végeredmények, valamint az ábrák készítésénél és az elemzésnél lényeges megállapítások. Ne engedjük meg, hogy a hallgatók otthoni munkával másolják le a gyakorlatokon elvégzett feladatokat. Az otthoni másolás engedélyezése az órán való felületes munkát eredményez és esetleg mások füzetének az átmásolására szorítkoznak egyesek. Helyes tervezéssel biztosítsunk időt a külalakra is szép, pontos és jó munkára. A füzetek átmásoltatása helyett sokkal célszerűbb félévenként otthoni munkára egy-két feladatmegoldást, megrajzolást kitűzni nagyobb karton- vagy rajzlapra. Ezzel egyrészt meggyőződhetünk arról, hogy a tanultak alapján hallgatóink önállóan is tudnak dolgozni, másrészt legtöbb esetben ilyen részletekbe menő feladat megoldására nincs is idő a gyakorlati foglalkozásokon. Az ilyen feladat elvégeztetése segítséget jelent a félévi munka elbírálásánál a gyakorlati jegyek kialakításában. A házi feladatok eltervezése szintén helyet kapjon a tematika készítésénél. Végül a korszerű szemléltető eszközök felhasználása, alkalmazása a lényeges 125