Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

latok célját, jellegét és feladatát meghatározni, illetve körülírni. Másodsorban szükséges egy minden szempontból alaposan és körültekintően kidolgozott metodikai vezérfonal a gyakorlatok megszervezésére vonatkozóan. Ez a rövid tanulmány nem tűzheti ki célul e kérdés megoldását, nem is léphet fel ilyen igénnyel. Csupán egy-két kérdést szeretnék felvetni, amit a gyakorlatok vezetése során tapasztaltam és megoldandó problémaként jelentkezik. 1. Az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok célja és feladata A gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszerén olyan módszereket, eljárásokat értünk, amelyek segítségével és alkalmazásával a gyakorlatvezető tanár megvalósítja a hallgatók oktatását, nevelését, fejleszti képességeiket, készségeiket és hivatástudatukat. A módszerek megválasztása és alkalmazása mindig azoktól az általános pedagógiai és didaktikai szempontoktól függ, amelyeknek a marxista ismeretelmélet és az oktatás többi szakterülete szerint is közös alapjuk van. A tanulmányozásnál tehát feltétlenül az általános pedagógiai és didaktikai elméletből, másrészt a földrajzi anyag sajátosságaiból kell kiindulni az életkori sajátosságok figyelembevételével. A gazdasági földrajzi gyakorlatok tananyagát a gazdasági földrajzi jelenségekre, ezen belül is a gazdasági földrajzi tevékenységekre, valamint az ezekkel kapcsolatos számítási és ábrázolási lehetőségekre vonatkozó ismeretek rendszere alkotja. Ennek alapján a gyakorlatvezető tanár kötelessége a foglalkozások keretén belül megtanítani a hallgatókat az önálló munkára, beléjük oltani az állandó önálló munka szeretetét, valamint a térképekkel, kézikönyvekkel és más földrajzi anyagokkal való állandó foglalkozást. Ránevelni arra, hogy a földrajztanárnak kötelessége, ha be is fejezte főiskolai tanulmányait, rendszeresen bővítse gazdaságföldrajzi ismereteit. A hallgatóknak érezni és tudatosan látni kell a gyakorlatok jelentőségét majd a gyakorlati, iskolai munkájuk között is. Tehát necsak mechanikusan sajátítsák el az anyagot, csak a gyakorlati jegy megadásáig tartsák emlékezetükben és utána mindazt, amit tudtak, el is felejtsék. A gyakorlati oktatás során el kell érnünk, hogy a hallgatók mély és rendszeres önálló munkát végezzenek. A gyakorlatok célja és feladata a foglalkozásokon válik valósággá. Ezért szükséges tisztázni azt a kérdést is, hogy ezek a foglalkozások anyagkövető vagy az elméleti óráktól független, önálló foglalkozások legyenek. Az ilyen mechanikus kettéválasztás nem lehet célszerű. Egyrészt azért nem, mert a hallgatók az elméleti órákon elhangzottak jobb megértéséhez a foglalkozásokon közvetlenül a feldolgozandó feladatokon keresztül kapnak segítséget. Hiszen a gazdaságföldrajzban nélkülözhetetlen számszerű adatok itt kerülnek elsősorban leírásra, illetve feldolgozásra. Ennek alapján a gyakorlati foglalkozások szerves része, folytatása az elméleti óráknak. Másrészt ezek a foglalkozások lehetőséget nyújtanak olyan anyagrészek feldolgozására is, amelyeknek a le120