Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez
hetősége nincs meg, vagy nem is célszerű az elméleti órákon való feldolgozásuk. A tematika összeállításánál a foglalkozások anyagát az előadások tematikájával kell összhangba hozni. A fő kérdés inkább az legyen, hogyan lehet a hallgatókat gyorsan, könnyen és biztosan a jelenségek vizsgálására és a velük való hasznos foglalkozásra megtanítani. A feladatok megoldása során sajátítják el a hallgatók a számszerű adatok változatos ábrázolási módját és készítésének technikáját. Ezek azok az eszközök, amelyek az élettelen számokat elevenné és mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A grafikonok, diagramok, kartodiagramok, kartogramok és sémák készítése csak akkor segítik az elméleti anyag jobb megértését, a számszerű adatok rögzítését, illetve később csak akkor használhatók fel eredményesen az általános iskolai tanítási órákon, a szakdolgozatok készítésénél, esetleg tudományos munkában, ha azok a lényeget, az összefüggéseket, és a területre vonatkozó ismereteket tartalmazzák. Tehát a gyakorlati foglalkozásokon nemcsak a számítások és ábrázolások technikáját kell elsajátítani, hanem a gazdasági földrajzi jelenségek és adatok helyes elemzésének, értékelésének a módszerét is. Ehhez viszont az szükséges, hogy az alapvető tényeket, a legfontosabb földrajzi neveket, néhány jellegzetes termelési adatot stb. szisztematikusan kell a hallgatók emlékezetében rögzíteni. A biztos, alapvető tárgyi tudás egyik igen fontos előfeltétele annak, hogy olyan oktató munkát fejtsünk ki, amely a gondolkodási készség fejlesztését tűzi ki célul. Olyan gondolkodást, amelyben a figyelem, az emlékezet és a fantázia egyenlő súllyal vesz részt a feladatok megoldásában. Ha azt tekintjük célnak, hogy a hallgatók felismerjenek bizonyos dolgokat és elmélyüljenek egyes kérdésekben, akkor a foglalkozásokon nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló gondolkodásnak, az önálló felismerésnek, ítélet alkotásnak, következtetések önálló levonásának. Ez nem az ismeretszerzés rovására történik, hanem az ismeretszerzésben is egyre inkább az ismeretek alkalmazását, sőt lehetőleg az ismeretek önálló, alkotó alkalmazását jelenti. Állandóan rá kell mutatnunk arra, hogy különösen a számokkal végzett munka nem lehet öncélú. Ez a munka többféle lehet. A számokat sorokba rendezhetjük, táblázatokba írhatjuk, átalakíthatjuk, új számokat alkothatunk, összehasonlíthatjuk, ábrázolhatjuk, következtetéseket vonhatunk le belőlük. Mindezt azért végezzük, hogy a világ, a két alapvető gazdasági világrendszer, a kontinensek, az egyes országok és gazdasági körzetek szabatosabb gazdasági földrajzi jellemzését adjuk. Emellett tudatosítanunk kell azt is, hogy ma már a korszerű műveltséghez hozzátartozik a legfontosabb gazdasági mutatók ismerete, egyszerű statisztikai táblák olvasása és megértése. Az általános iskola és a társadalmi igényeknek megfelelően a gyakorlati foglalkozásokon azokat az anyagrészeket kell kiemelnünk, amelyek különösen alkalmasak a világnézeti, erkölcsi és politikai nevelésre. Törekedni kell arra, hogy a hallgatók világosan lássák és megértsék azokat a valódi és lényeges összefüggéseket, amelyeknek a felismerése révén formálódik a dialektikus materialista alapú földrajzi gondolkodásuk, térbeli elemző és szintetizáló képességük. A földrajzi gon121