Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben
(a szláv országokhoz tartozó rabbinikus responsumokban), de még igen keveset. Ilyenek: arende, vazne, praidik. (Valamennyit „ResaV'-né 1 találjuk meg.) [12]. Emellett megjegyzendő, hogy Resal Vilna-Briszkben élt. Ezzel szemben a £ eéris Josef-ben (aki 50 éven át vezetett jesivát Krakkóban), nem találunk szláv szavakat. De a ,,Mahram milublirí'-i responsumokban (amelynek szerzője jesiva-vezető volt Lublinban és Krakkóban, és pap volt Lembergben), és a valamivel későbbi korok hasonló gyűjteményeiben (1558—1613) már találunk szláv szavakat (arendar, desiatnik, kazakn). 3. A szlavizmusok túlnyomó többségben a responsumokban és más könyvekben (az ipari könyvekben) a XVII. századra esik (mintegy 70 százalék), ezek közül is a legtöbb a XVII. század első felére. Főleg a következő vidékek esnek latba: Vilna—Briszk— Grodno egyrészről, és Lublin—Krakkó másrészről. Gyakran igen nehéz megállapítani a responsumok eredetét, mert a rabbik nagyon sokat vándoroltak. Jellegzetes példa erre vonatkozóan a „P ené j esie". Szerzője Vilná,ban született, pap volt Tiktinben, Grodnoban, Przemyslben, Lembergben, Krakkóban. 1648-ban halt meg. Összehasonlítva a többi felhasznált responsummal a „P ené j e sie"-ben a szláv szavak száma jelentősen nagyobb. Amíg a többi effajta műben 1—2—3 és ritkán 4 szót találunk, addig a „P ené j esie"-ben már jelentős számú szláv szóval találkozunk. Pl.: rehatins, kort, kapelius, lazur, pastuxim, pasiké, pogzeb, xrüst, kretsme, kretsm er, hutnik (mindenütt a tanúk beszédjéről van szó). 4. A XVIII. század első felére a szláv szavak kis százaléka esik: arende, voievode, pastuxis. 5. A XVIII. század második feléből és részben a XIX. század elejéről idézett szláv szavak az ipari könyvekből valók. A XVIII. században a szlavizmusok száma a beszélt nyelvben bizonyára nagyobb lett, csak az írott források száma lett kisebb. A responsumok virágkora a szláv országokban a XVII. században volt és a XVII1. századtól kezdve kihal. 6. A XVI. század második felétől és a XVII. század elejétől kezdve nagyon gyakran ismétlődő szavak: kr etsme, arend e, karobke, taks e, kapelius, zupán és még néhány más szó kisebb mértékben. A megvizsgált anyag alapján megállapíthatjuk, hogy a szláv szavak tömeges átvétele a jiddisben a XVI. század második felével veszi kezdetét, ami valóban egybeesik a zsidóság gazdasági frontáttörésével (ugyanis tömegesen térnek rá a bérléssel való foglalkozásra). Az idézett anyag kiválóan visszatükrözi a zsidó lakosság szociálisgazdasági struktúráját az adott korszakban. Az akkori életet azonban nem sokrétűen tükrözi vissza, hanem csak egyoldalúan, mert a rabbinikus értelmiség prizmáján keresztül rajzolódott ki képünk róla, amely az uralkodó osztály ideológiai kifejezője és szolgálója volt. Nagyon kevés szláv szót találunk a nép szegénységével, anyagi kultúrájával, megmerevedett életével kapcsolatban és a nép emocionális-expresszív beszédje nem jut kifejezésre. Pedig az effajta szavak és kifejezések abban az időben bizonyára már tömegesen behatoltak e korszak beszélt nyel224
