Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

tárát elnevezte — a Sylva-t (a latin szók erdejét). A pataki Janua előszavában Comenius külön is utal arra, hogy a pataki Januaban a dolgokat, az ismereteket előadó, leíró szöveg előtt alapos meggondolások alapján adja a Janua megfogalmazásában felhasznált szavak értelmezését nyújtó szótárt és a szavak hajlításának (ragozásának, j elezésének) és öszszekapcsolásának szabályait feltáró nyelvtant. Hogy milyen meggondolásokból került a pataki Janua elejére (cur in fronte Januae?) a szótár, Comenius részletesen is kifejti előszavában. Először azért, mert ezzel a fokozatosság elvének (az egyszerűbbtől az összetettebb felé) is eleget -kívánt tenni. Az egyes szók, a szókészlet tagjai ugyanis csak építőkövei a nyelvnek, a beszédnek (Vocabula singula rudimentum sunt Sermonis), ezért kell az egyszerűbbnek előre jönni, az összetettnek ezt követni: jöjjenek hát előre a szavak, s azután következzék a belőlük szerkesztett beszéd (ex illis compositus sermo) — mondja Comenius. Másodszor azért, hogy a szavakat először szótári jelentésükben kell megtanulni, hogy annál könnyebben érthessük meg a szövegösszefüggésben sajátos, átvitt vagy alkalmi jelentésüket. A szótár így válik a Janua szövegéhez jól használható tolmáccsá! Ez a januális szótár különben sok szempontból is figyelemre méltó alkotás. A szavak ugyanis ebben a lexikográfai szempontokat és didaktikai célokat is tekintetbe vevő szótárban nincsenek önmagukban, hanem az egyazon tőből származott szavak is rövid szövegbe kerültek. Vegyük példának a szótár latin szavainak egyik csoportját: „Acerbus sapor, acerbat linguam; acerbitate sua; sed Verba acerbe dicta exacerbant animum." A megfelelő magyar nyelvi értelmezés, illetőleg szócsoport így került be a szótárba: keserű — keseríteni — keserűség — keserűen — elkeseríteni (bosszantani); b) keserű — megkeseredett -— keserűség — megkeseredni — keseredés — megkeseríteni. Ha e szótár latin szavainak etimológiai (képzett, összetett stb.) szócsoportjait tekintjük, akkor ez a pataki januális szótár a szűkebb értelemben vett etimológiai szótárak funkcióját is betölti, ha a szócsaládok szerint is csoportosított szavak értelmezéseit vesszük tekintetbe, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a mai szűkebb értelemben vett értelmező szótárak előzményét is tisztelhetjük a pataki Lexicon Januale-ban. Vagy az egyes szavak jelentését (jelentéstartalmát) értelmezi, mint a modern értelmező szótárak az un. tárgyi meghatározásban, vagy az elnevezést magyarázza, értelmezi, illetőleg rövid, összefüggő nyelvi formákban körülírja: pl. „acetabulum: est cavitas in osse (a csont vapája) — macer (-ri et -ilentus) a defectu nutrimenti extenuatus: quomodo macet (-escit et -réseit) qui famem patitur. Tu animae maciem (ro -rem -ritatem -ritudinem) cave. Ager sepitur maceria (muro sine calce: e -iatur vero fimo sicco, aut nimio cultu. Coquus cibum durum macerat aqua, antequam maceret ignibus." így válik a tanulók előtt világossá egyrészt az, hogy a szöveg összefüggésben a szemléltető példákban feltárt jelentések, jelentésárnyalatok és jelentés változatok (sovány — sovány ócska — sovány vagyok —- soványít — gyengít — erőtlen — soványodik — fogy — puhít — puhítás — lágyít — lágyítás — kínoz — kínzás stb., stb.) hogyan függnek össze, 189