Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

1956-ban 11 milliárd dollár jelzálog-adósság nehezedett, összes vagyonúiknak legalább 10 százaléka [20]. A fékező erők közé tartozik a kapitalista országok harca egymás ellen a világ újrafelosztásáért, a gyarmatok, a piacok, a nyersanyagés energiaforrások megszerzéséért (lásd az első és második világháború példáit, különösen az USA Angliát kiszorító gazdasági 'politikáját). A gyarmati kizsákmányolás súlyosan nehezedett az őslakó népekre. A nemrég még fennállott Belga-Kongóban a négerek csak elkülönített városnegyedekben lakhattak. Napi bérük (körülbelül 20 frank) csak annyi volt, mint a fehér munkások órabére. Portugál-Angolában 5—6-szor kisebb a néger földmunkás bére, mint a fehéreké. Emellett az ún. nem civilizált, földnélküli négerek kénytelenek voltak évenként hat hónap kényszermunkát is végezni [21]. A gyarmati kizsákmányol ás visszahatásaként azonban mind nagyobb sikerrel támad fel a gyarmati népek harca, felszabadításuk érdekében. Ázsiában és Afrikában a gyarmatok hosszú sora vívta ki nemzeti függetlenségét. Ezt a világ jelentőségű folyamatot az ENSZ 1960. évi 15. ülésszaka végrehajtandó határozat formájában is megszövegezte. A tényleges gyarmatok területe 1963-ban a kontinensek területének már 1/15 részét sem éri el. További lépések folynak a még bentmaradt imperialista tőke kiszorítására. (Például az iráni olajipar államosítása 1951-ben. a Szuezi-csatorna egyiptomi birtokbavétele 1956-ban.) A nagy monopóliumokkal szemben a felszabadult országokban a nemzeti tőke szerepe kezd erősödni a gazdasági élet megalapozásában. A külföldi tőke óriási profitját adók és új szerződések létrehozásával próbálják megtörni. Fellépnek a kartellek ellen. A függetlenné vált nemzeti államokban a politikai és társadalmi rendszer irányvonala még eléggé határozatlan. Sók jel mutat arra, hogy ezek az államok nem azt a kapitalista utat keresik, amely a múltban annyi szenvedésüknek volt a forrása. A további fejlődés folyamán szocialista rendszerek is kialakultak (Észak-Korea 1948, Vietnami Demokratikus Köztársaság 1945, TJj-Kína 1949, Kuba 1959). A kapitalista társadalom e belső ellentmondásai nemcsak a termelés egyenetlenségét, vissza-visszaesését hozzák magukkal. Kihatnak a természet és a társadalom viszonyára, a termelőerők földrajzi elhelyezkedésére, a mezőgazdaság, az ipar és a forgalom összefüggéseire is. A környezet és a társadalom viszonyát a sok esetben előfordult rablógazdálkodás eltorzítja. A termelőerők egyensúlytalan telepítése különösen a. gyarmati rendszerben feltűnő. Egyik nemzetközi folyóirat közlése szerint a félgyarmati helyzetben levő Venezuelából, Kolumbiából, Chiléből, továbbá Irakból, Iránból, Ceyloniból és Malájföldről, osupán ebből a hét országból 1950 és 1959 között a külföldi monopóliumok négyszer annyi profitot vittek ki, mint amennyit ugyanezen időközben befektettek [22]. A kivitt hatalmas tőke, mint a nép munkájának a gyümölcse, a gazdasági élet helyi fejlesztéséből hiányzik, a termelőerők fejlődése egyhelyben topog. A tőkés országokba vitt értékes nyersanyagok viszont — ugyancsak magas profit biztosításával — az „anyaország" gazdasági beruházásait bővítik. Ez a „pozi468