Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben

[22] Vö. V

einreich, U.: Yiddish blends with a Slavic element. (Reprinted from Slavic Word. Vol. 11, No. 4, December, 1955. U. S. A.) [23] Vö. a magyarban az ilyen szóvegyülést: csokor és bokréta > csokréta; a modern angolban a smoke -f- fog = füst -f- köd > „smog". — Az oroszban: kursistka devica > kursovica. (L. Boris Timofeev: Pravil'no li my govorim.) [24] VÖ. Tavjov, Ch.: Hisodot haslavim bezargon. (Jeruzsálem, 1923.) [25] L. U. Weinreich i. m. a 7. jegyzetben, 19. 1. [26] Erre vonatkozóan vö. M. Mieses: Die jiddische Sprache (Verlag Benjamin Herz, Berlin—

Wien, 1924). Mieses meghatározó névmásnak tekinti és a következő példákat idézi: „ym ssamyn mytwoch, ym ssamyn schabyss, pajssech, jontyw (

gerade in Mittwoch selbst...). Szerinte ez a szláv névmás

1 megvolt az ófelnémetben is (der samo), sőt a gótban és középfelnémetben is. [27] Vö. Landou, A.: Di slavise elementn ün haspoais in jidis. (Filologishe shriftn fun Yivo. Vilnius II/1927, 119—214; 111/1929,615—616. Studies in Philology, 2—3. Vilno, 1930.) [28] Vö. Max Weinreich i. m. 626—627. 1. [29] Vö. Sklijar, H.: Di weisrüssise spraxlexe paraleln. (Lingvistishe Zamlung I. (1933.) 65—80. Minsk.) [30] Lásd 17. Weinreich i. m. („Yiddish and colonial germán ...") 29. 1. [31] Midrás: a zsidó biblia-exegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő midrásirodalom elnevezése. [32] Vö. Spirn, Z.: Jidisch in Ungarn. Landau-Festschrift. Vilna, 1926. 195—200. [33] Vö. le kawiarnia — kávéház, cukiernia — cukrászda. [34] J. Joffe idézett művében azt írja, hogy Rásinál — többek között — a következő szláv szavak fordulnak elő: senir, krukim (jelentése: cserebogár; skorbut?; vö. or, ukr chrusc, cseh chroust, le chrzaszcz; Aboda Zara 28 b.), akdin (Aboda Zara 51b., jelentése: kehely, edény), makim [Rás Hásáná 13 b.; Rási a szótári alakot közli: mak(-u) és Jofféval ellentétben ezt a szót franciának minősíti]. A „senir" Mózes V. 3., 9. magyarázatánál található meg és Rási azt írja róla, hogy a jelentése „knaan"-i (szláv) nyelven: „hó". A szóban forgó hely: „A Sidoniak a Hermont Szirjonnak, az Emoreusok pedig Szenirnek hívják." Rási kommentátorai megjegyzik, hogy a Szirjon és a Szenir mássalhangzói tulajdonképpen ugyanazok, csak más elrendezésben (s, n, i, r), és mivel Hermon magas csúcsát mindig hó borítja, az elnevezés találó. Ugyanígy értelmezte a biblia arameus fordítója, Onkelesz is ezt a szót („tur talgo" — „hó-hegy"). Ennek ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a szláv nyelvekben a hó jelölésére „senir" alakú szó nincs, habár, például az ukrán „snih" már eléggé megközelíti azt. (Vö. or, belorussz sneg, ukr sníh, bulgár snég stb.) Véleményünk szerint nincs kizárva, hogy sajtóhibáról van szó és a „senir" helyett „seníh" olvasandó. [35] E helyen is köszönetemet fejezem ki dr. Scheiber Sándor professzornak, aki volt szíves rendelkezésemre bocsátani a Holder-hagyatékot, és Weinberger Józsefnek, aki Holder kéziratos verseinek az elolvasásában nyújtott nekem segítséget. [36] Siegmund A. Wolf „Wörterbuch des Rotwelschen" (Mannheim, 1956) című szótárában ezt a szót germán eredetűnek tartja. Szerintünk azonban C. J. Hutteremek van igaza, aki azt állítja, hogy a jiddis még a régi nazális alakjában a lengyelből vette át. (Vö. MAJ 1963, 17. füzet, 18. füzet és Beranek, Die j. Ma. Nordostungarns, 1941, 23. 1., Das Pinsker Jiddisch, 1958, 58. 1.) [37] Vö. Kelemen Béla: Társadalomfejlődés és nyelv. (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1962, 2. sz. 255. 1. — Cluj—Kolozsvár.) [38] Vö. Franz J. Beranek: Die Verkleinerungsformen im Jiddischen. (MAJ, 1960. január, 11. f. 5—9. 1.) Lásd még Tavjov i. m. MEGJEGYZÉSEK AZ ÁTÍRÁSHOZ A jiddis szavak átírásánál — nyomdatechnikai okok miatt — minél nagyobb egyszerűségre törekedtünk. A redukált hangokat a sor fölötti ,,e" vagy „a", néha megfordított betű jelöli (

a). s = sz, ts, c = cs, ts = c, z = zs, s = s, ch = x, a pala:alizációt rendszerint a betű jobb oldala fölé tett (') jelzi. 253