Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben

HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK MAJ — Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik. (Herausgegeben von Dr. habil. Franz J. Beranek, Giessen, Marburger Str. 18.), le — lengyel, or — orosz, ukr — ukrán, né — német, szl — szláv, nyj — nyelvjárási, MNy — Magyar Nyelv, kfn — középfelnémet, diai — dialektus. * ** (A következő bibliográfia — Max Weinreich említett tanulmánya alapján — csak azokat a műveket sorolja fel, amelyeket még nem idéztünk és amelyek csak a jiddis—szláv kapcsolatokkal foglalkoznak. A nem latin betűs címeket zárójelben angol fordításban adjuk meg. A címek helyenként le vannak rövidítve. A zárójel előtti csillag azt jelzi, hogy a szóban forgó mű milyen vonatkozásban foglalkozik témánkkal.) M. Altbauer, Di kegenzaytike poylish-jidishe hashpoes oyfn shprakhgebit (Vilna, 1934), 15. pp. M. Altbauer, ((The Origin of the Word sitwa), Leshonenu, XIV (1944), 85—87. F. Beranek, „Jiddische Ortsnamen." Zeitschrift für Phonetik, V (1951), 88—100. S. Birnbaum, „Einige geographische Namen." „Praktische Grammatik der jiddischen Sprache (Vienna c. könyvében) (1918), 180—181. H. Blanc, The Jiddish Language: A Survey of Its Slavic Element (publikálatlan), Harvard-egyetemen, tézisek, 1948). B. Borokhov, (On the Tasks of Y. Philology). Der Pinkes, I (Vilna, 1913), 1—22. S. Chajes, (Place Names of Galicia in Jewish Sources and in Modern Y.) Yivobleter, VII (1934), 229—242, 286. S. Dubnow, (Vernacular and Folk Literature of the Polish-Lithuanian Jews in the 16th and the First Half of the 17t Centuries). Jevrejskaja Starina, 1909, 7—40 Ch. Gininger, „Sainéan's Accomplishments in Jiddish Linguistics" The Field of Jiddish (New York, 1954), 147—178, különösen: 173—178. Ml. Gitlits, (Two Tendencies in Y. Word Formation), Fragn fun jiddisher shprakh, I (Moscow, 1938), 87—121. M. Gitlits, {On the specificness and the Ways of Development of Y.), Jazyk i myslenije, IX (Leningrad, 1940), 47—56. T. Gutman (s), (The Development of P. rz in Y.), Yiddishe filologye, I (1924— 26), 384—386. T. Gutmans, (The Assimilation of Consonants in the Sentence), Filologishe shriftn (fun Yivo), II (Vilna, 1927), 107—110. A. Harkavy (= Garkavi), Ob jazyke jevreev, zivsikh v drevnee vrem'a ns Husi i o slav'anskikh slovakh vstrecajemykh u jevrejskikh pisatelej (St.-Petersburg 1866), 65 pp. (utánnyomás a következő műből: Trudy Vost. Otdel. Imper. Russkogc Arkheologiceskogo Obscestva, 1865). A. Harkavy, Hayehudim usefat haslavim (Vilna, 1867), 136 pp (az előző függelékkel). I. Halpern, (Place Names of Poland in Jewish Sources). Leshonenu, IV (1932) 233—240. J. Hart, (Y. Names of Cities and Towns in Poland), Yiddishe shprakh, II (1942) 125—127. B. Hrushovski, „On Free Rhythms in Modera Y. Poetry, „The Field of Y (New York, 1954), 219—261, főleg 227, 231, 240. R. Jakobson, (The J. Sound Inventory as Compared With the Slavie Environ ment), Yiddishe shprakh, XIII (1935), 70—83. J. A. Joffe, (On the Origin of katoves), Pinkes (fun Amopteyl Yivo) I (1927— 1928), 129—134. J. A. Joffe (különfélék), uo, 135—139. J. A. Joffe, (The SI. Influences in Y.), Yivo-bleter, VIII. (1935), 276—278. J. A. Joffe, „Dating the Origin of Y. Dialekts", The Field of Y. (New York 1954), 102—121, főleg 114—116. K. H. Loytsker, (On the SI. Element in Recent Soviet Y. Prose), Afn sprakh front (= Di jidishe shprakh), VI (1932), nos. 32—33, 65—90. 254