Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvtani szemléltető szöveg kialakításának és felhasználásának néhány kérdése

A leány egy fiút vár. A leány a bátyját várja. Tanulás után játszunk. Tanulás után az ,,Eszterlánc"-ot játsszuk. Leckét írtok? A leckét írjátok? Pistáék tornásznak. A cigány kereket tornásszák. Az utolsó mondat szinte nyelvi ficamnak tűnő megfogalmazása itt megszívlelendő figyelmeztetés számunkra: ne mutassunk erőszakolt nyelvi példát tanulóinknak, főképpen akkor ne, ha a nyelvi jelek rendszerének logikus voltát akarjuk bizonyítani. A megoldás tehát itt is az lehet, hogy a folyamatos szemléltető szövegben csak egy-két példával utalunk a kétféle ragozás különbségére, a teljes rendszert csak egy igével kapcsolatban állítjuk össze, s a különböző formákra csak elmondatjuk a tanulók által megalkotott mondatókat. így az óra gondolkodtató, elkerüljük a mechanizmust, és nem vétünk a természetes beszéd, a megszokott nyelvhasználat ellen sem. Az analógiára építhetünk tehát, de akkor a) ne legyünk következetlenek; b) ne hozzunk létre erőszakolt nyelvi formákat a következetesség érdekében! 6. Más vonatkozásban is megtörténhet, hogy a szöveg megfogalmazása erőltetett lesz a nyelvi tény kedvéért. Nem lehet a VII. osztályban a következő mondattal szemléltetni a jelzői mellékmondatot: „Borongós volt a homloka annak, aki őt felnevelte." (B. S. III. évf.) Vagy még erőltetettebb a felszólító módú igealakok helyesírásának szemléltetésére a következő „mondat": „Jöjj gyorsan haza, de az utcán légy rendes és higgy nekem!" (K. K. III. évf.) Ebben az esetben éppen a célt nem érjük el: tanulóinknak ugyanis az ilyen mondatok hallatán csak az lehet az. érzésük — és joggal! —, hogy így általában nem beszélünk, ez a szöveg nem természetes beszéd, és a tanár által bemutatott nyelvi példák csak koholmányok, a valóságban nem léteznek. 7. A következőkben azokat a hibákat szeretném számbavenni, amelyek már nemcsak az oktatási, hanem a nevelési célok elérését is megnehezítik. Ilyen hiba pl., ha a szöveg érdektelen. Ez már önmagában az unalom forrása lehet: nem kelti fel a gyermekek érdeklődését, nem mozgatja meg fantáziájukat, nem készteti gondolkozásra őket. A következő elképzelésben a tanulók az első példatár megalkotása után, vagyis néhány pillanatnyi gondolkodás árán már gondolkodás nélkül, mechanikusan fogják megalkotni a második oszlop mondatait: Dolgozatot írok. A dolgozatot írom. Fát vágsz? A fát vágod? Pista egy fát lát. Pista a fát látja. Holnap dolgozatot írunk. Holnap a dolgozatot írjuk. 87