Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

fejlessze a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, mint pl. bátorság, fegyelmezettség, határozottság és alakítsa aktív, közösségi magatartásukat; fejlessze a tanulók szép mozgás iránti érzékét; alakítsa ki a tanulókban annak tudatát, hogy a testnevelés és sportolás az egészség, a munkaképesség megőrzésének és fejlesztésének fontos eszköze és egyben a kulturált, a hasznos szórakozás egyik formája is." E nevelési feladatok differenciálódása alapján kialakított tantervi tanítási anyag lényegében az oktatási feladatokat tartalmazza. Tehát azt, amit a tanárnak meg kell tanítania, amit a tanulóknak el kell sajátítaniok. így az oktatási feladatok teljesítésével jelentős nevelési feladatokat megoldhatunk, mert: oktatva is nevelünk! Az Oktatás és nevelés eredményeinek kialakulását helytelen nézetek, sok esetben csak ál-objektív nehézségek hangoztatása, hamis eszmék érvényesülése akadályozza. E jelenségeket fel kell ismernünk. Sok esetben ezek ugyanis egészen észrevétlenül lappangnak, de néha újratermelődnek, végül is a társadalmi tudatot károsan befolyásolják. Éppen ezért megnyilatkozásaikat le kell lepleznünk, vitában le kell győznünk azokat. Ha ezt nem tesszük, a fejlődést akadályozzuk, sőt a visszafejlődés lehetőségeit teremtjük meg. Az alábbiakban néhány ilyen helytelen nézetre — a társadalomfejlődés igényeinek teljesítését akadályozó megnyilatkozásokra — hivatkozunk. Akadnak még mindig olyanok, akik azt mondogatják, hogy a testnevelés és sport tulajdonképpen haszontalan időtöltés. Ha az efféle vélemények motívumait keressük, megállapíthatjuk, hogy a vallási nézetektől egészen az egzisztencializmusig a legkülönfélébb indítóokok érvényesülnék, sőt sok esetben anyagi érdekek is szerephez jutnak. Ezekkel a nézetekkel szemben a legmeggyőzőbb érvünk az iskolai testnevelés és sport eredményeivel történő bizonyítás. Egy másik helytelen nézet szerint a testnevelés olyan életelixir, amitől megifjul a beteg és a vén. Akik ilyesmit hirdetnek, azt hiszik, hogy a testnevelési óra a legfontosabb tanóra. A sportolásról pedig minden fenntartás nélkül úgy vélekednek, hogy az becsületes embereket nevel stb. Az efféle hamis nézetek hírverői a testnevelés és sport igazi értékeit természetesen devalválják. Ezzel az ún. ,,szak-barbár" szemlélettel szemben a meggyőzés eszközével tudunk célt érni. Elgondolkoztató jelenség, hogy sokan vannak, akik a sportolást elmarasztalják és ezért a sportolókat szidják. Ilyenkor egyes sportolók hibáit felnagyítják és azokat általánosítják. Figyelembe kell vennünk ezzel kapcsolatosan azt is, hogy sportvezetőségünk az élsportolók részére különféle kedvezményeket biztosít. Szükséges ez ahhoz, hogy világszínvonalat elérő teljesítményük túlszárnyalásához az előfeltételeket megadjuk. Ez az elbírálás természetesen más sportolók részére, így a sportoló diákok részére sem jelenthet jogtalan előnyszerzést. A sportolás senki számára sem adhat lehetőséget az erkölcsi normák kijátszására, a törvények megkerülésére. Sőt ellenkezőleg. Arra kell törekednünk, 80