Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

VI. A pedagógiai folyamat általános vonásai. Eszlköz, módszer, szervezés a pedagógiai folyamatban. A pedagógiai folyamat eredményessége. VII. A gyakorlati és elméleti nevelői gondolkodás és tevékenység. A neveléstudomány: 1. tárgya, elmélet és gyakorlat kölcsönhatása; 2. külső és belső kapcsolatai, összefüggései (rendszertana); 3. kutatási módszerei. Megjegyzés: Az említett javaslat bizonyos eltéréseiket mutat a jelenlegi programokhoz, tankönyvekhez képest [5]. Tudomány-rendszertani szempontból viszont teljesebbnek, átfogóbbnak látszik. Néhány ponton eltértünk az eddig javasolt koncepcióktól is: főleg a neveléstudomány elhelyezése, valamint a pedagógiai folyamat c. rész elhelyezése tekintetében [6]. B) A részletes oktatás- és neveléselmélet belső elrendezésekor, a rendszerezés elvi alapjaként tisztázandó: a) Vajon indokolt-e, hogy e résziben a szocialista pedagógiában immár meggyökeresedettnek tekinthető öt nevelési területet vegyük rendszerezésünk alapjául? Az utóbbi évek rendszertani kérdéseket érintő vitáin többek részéről felvetődött a javaslat, hogy célszerű lenne a materialista világnézeti nevelést külön területként kezelni. Másfelől sok tekintetben — elmélet és gyakorlat egységének, a termeléssel való kapcsolat szükségének határozott 'kidomborítása mellett — indokoltnak tarthatjuk, hogy a hagyomány „értelmi nevelés" és a „politechnikai képzés" eddigi két területét egy fejezetbe összevonva tárgyaljuk. Bár e megoldás ellen nem alaptalanul felvethető, hogy a politechnikai képzés jelentősége csökkenhet ilyen rendszerezés mellett — a fejlődés tendenciáját tekintve, a korszerű (általános- és politechnikai) képzés egységének dokumentálása érdekében a következőkben a magunk részéről is az említett két terület összevonását kíséreljük meg. A „Nevelési Terv" alapján az is felmerülhet, nem lenne indokolt, ha a neveléstudományban is elfogadnánk a nevelési követelményrendszerben foglalt hat területet. Ezek: testi nevelés; világnézeti-politikai nevelés; szocialista hazaszeretetre és nemzetköziségre nevelés; munkára nevelés; a szocialista humanizmus és a közösségi magatartás nevelése; esztétikai nevelés. Véleményünk szerint a Nevelési Terv követelményrendszerének tagolódása azzal a jelenlegi adottsággal is összefügg, hogy jelenleg az iskola munkájában a Tanterv és a Nevelési Terv együttesen érvényesül. Ezért a pedagógiai folyamatnak a Tanterv által konkrétebben szabályozott területeit (főleg az értelmi nevelést, politechnikai képzést) a Nevelési Terv követelményrendszere ilyen címen nem is tartalmazza. Viszont a pedagógusok figyelmének konkrétebb felkeltése céljából az erkölcsi 8