Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései
nevelés területeit három feladatcsoportra bontva részletezi. Hogy a Nevelési Terv követelményeinek elrendezése gyakorlatilag mennyire célszerű és elvileg mennyire indokolt — az mostani vizsgálódási körünkön kívül esik. Itt csupán annyit kell eldöntenünk, hogy a tudományos rendszerezésre alkalmasabb-e a Nevelési Terv hat területe, mint az eddigi megállapításaiinikból leszűrhető öt terület? (Ezek: testi nevelés; általános- és politechnikai képzés; materialista világnézeti nevelés; szocialista erkölcsi nevelés; szocialista esztétikai nevelés.) Véleményünk szerint nem lenne kellőképpen indokolt, ha a rendszerezésünkben lemásolnánk a Nevelési Terv hat követelmény-csoportját, mert közülük három vitán felül az erkölcsi nevelés kategóriájába tartozik, tehát ezeket elvileg indokoltabb egy nagy fejezetben, az erkölcsi nevelés fejezetében tárgyalni. Nem indokolható továbbá az értelmi nevelés és politechnikai képzés elhagyása sem (ami nyilván arra vezethető vissza, hogy ezek a Tantervben konkréten szerepelnék, tehát a Nevelési Tervben való külön szerepeltetésük feleslegesnek látszott.) b) Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy a tágabb értelemben vett nevelési területeken felül tartalmazzon-e még más fejezeteket is a részletes oktatás- és neveléselmélet? Nevezetesen: van-e szükség egy külön fejezetre a „szocialista nevelő"-ről (és ebben a nevelőtestületről, iskolavezetésről)? Továbbá felvetődik az a gyakorlati kérdés is, nem kellene-e még egy fejezetben szólni a „Különleges nevelés" (nehezen nevelhetőség) problémáiról is? Ha tüzetesen egybevetjük az említett javaslatokat „A pedagógia általános alapjai" (Bevezetés a pedagógiába) című neveléstudomány-ág javasolt rendszerével, nyomban kitűnik, hogy ott a III. 3. pontban (a nevelés tényezőinél) került sorra a nevelőtestület, a szocialista nevelő témája. Ezért indokolhatatlan átfedés lenne az oktatás- és neveléselméletbe, az öt nevelési területen kívül álló fejezetként beiktatni a nevezett részt. Megjegyzendő továbbá, hogy az iskola vezetésével és a nevelőtestület személyi problémáival — jogi, igazgatási oldalról — az „Iskolaszervezettan" is foglalkozik. Egy másik, a részletes oktatás- és neveléselméletbe toldandó fejezetként merül fel a ,,Különleges nevelés — nehezen nevelhető gyermek" problémája. E fejezetnek külön való szerepeltetése ellen több elvi-logikai rendszertani megfontolás szól. A nehezen taníthatóság és nehezen nevelhetőség tipikus esetei ugyanis szervesen beilleszthetők a „Részletes oktatás- és neveléselmélet" megfelelő fejezeteihez. (Pl. II. 5., 7., 8. pont, továbbá IV. 5. pont az alább közölt rendszerezésben.) A gyakorlati fontosság szem előtt tartásával a jelenlegi főiskolai programok ugyan beiktattak ilyen című fejezeteket a neveléselmélet, sőt a neveléslélektan programjába, azonban ennek logikai-rendszertani indokoltsága, helyessége vitatható. (Megjegyezhetjük még, hogy gyakorlati-oktatási szempontból aligha célszerű egy témának több pedagógiai tárgyban való, nagyjából azonos jellegű szerepeltetése, mint az pl. éppen a „Nehezen nevelhetőség" problémájánál történt, ahol mind a neveléselmélet, mind a neveléslélektan tartalmazza — lényegileg kevés eltéréssel és kellő 9