Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Egyes csontoshalak bélcsatornájának intermuscularis és intramuscularis beidegződése

tartanaik kapcsolatot az idegplexussal. Mind a sejtek, mind a nyúlványaik eléggé nehezen impregnálódnak. Míg a Belőne belőne és az Esox lucius esetében a magvak erősen itatódnak át ezüsttel, addig a Cyprinus carpionál a mag és a plasma közel egyformán impregnálódik. De mivel a dús neurofibrilláris hálózat, nemkülönben a sejteket körülburkoló sűrű pericellularis képződmények mintegy kiemelik környezetéből a magot, a pontszerű sötét magvacskával úgy tűnik fel a sejt centrumában, mint egy világos, nagy szemgolyó. A sejteknek eme szerkezete különösen azoknál a sejteknél tűnik elő, amelyek a körkörös izomzat interstitiumában fekszenek, vagy a fonadék lazább részeibe vannak beiktatva. A sejtek közel csillag alakúak, de vannak kissé megnyúlt, kihegyezett piramis alakú sejtek is. A nyúlványok száma 6—8. A sejtek nagyobb részénél nem lehet eldönteni, hogy a nyúlványok közül melyik a neurit és melyik a dendrit. Az ilyen típusú sejtek a Dogiel II. típusba tartoznak. A sejteknek nem kis hányada, különösen azok, amelyek a körökörös izomzat interstitiumaiban fekszenek, Dogiel I. típusúak, mivel ezeknél azt tapasztaljuk, hogy a sejtekből kilépő nyúlványok a sejt közvetlen közelében a Lawrentjew-lameliákra emlékeztető képződményeket formálnak, de ugyanekkor egy nyúlvány meszszire követhető, amint elágazás nélkül halad az idegrostköteg felé. c) Az intramuscularis beidegzés Jellegzetesnek látszik, hogy a nagyon sűrű, illetve finom intermuscularis fonadékkal rendelkező Esox lucius és Belőne belőne bélcsatornájának az intramuscularis beidegzése kisebb mértékű, ill. nem mutat olyan finom, az egész izomzatot átszövő hálózatot, mint ahogyan azt a kevésbé sűrű intermuscularis hálózattal ellátott Salmo irideus és Cyprinus carpio bélcsatornájában tapasztaljuk. Persze ennek az okát lehet keresni az impregnálódási, technikai viszonyokban is, azonban azt mi igyekeztünk tőlünk telhetően kiküszöbölni. Salmo irideus. A bélcsatorna hosszanti izomrétegében alig láthatók készítményeimen finomabb idegrostok. Annál több és jelentősebb idegképződményt találunk a körkörös izomrétegben. A körkörös izomzatban futó idegrostok a hosszanti főidegtörzsekből válnak ki, benyomulnak az izomsejtnyalábok közötti interstitiumokba, amelyekben egymással párhuzamos sorokban haladnak. Lefutások közben több helyen neurofibrilláris fellazulást mutatnak, majd ismét egységessé válva, igen vékony, finom rostok alakjában a simaizom sejtek közé simulnak. Ezeknek az idegrostoknak a végződési formáit nem volt alkalmam megfigyelni. Az ismertetett idegrostok mellett vannak a körkörös izomrétegben vastagabb, hullámos lefutású, bizonyos szakaszokon enyhe duzzanatokat viselő idegrostok is. Ezeknek a végén megnyúlt körte alakú, máskor kerekded véglemezek képződnek. A véglemezek szerkezete 601