Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Egyes csontoshalak bélcsatornájának intermuscularis és intramuscularis beidegződése

leihet tömött is, de leginkább fibrillaris szerkezetet mutatnak. Egyes esetekben (Lásd 15. ábra) jól látható, amint a véglemezen túl egy kisebb ultraterminalis lemez képződik. Előfordul az is, hogy egy vastagabb rostot két finomabb rost követ, melyek a főrost véglemeze mellett szintén terminális véglemezt alkotnak. — A pisztráng bélcsatornájának egyes területein ezek a terminális véglemez-rendszerek csoportosulnak, valóságos mezőt alkotnak. Én úgy gondolom, hogy az ismertetett terminális idegvégződéseket, szerkezetük alapján olyan pressoreceptoroknak tarthatjuk, melyek felfogják a bélcsatorna teltsége folytán kialakult nyomást s az általuk küldött impulzusok útján alakul ki a bélcsatorna megfelelő tónusa az emésztés idejére. Ezek a most leírt receptorok ismereteim alapján, különösen a halak bél csatornáját tekintve, újak az irodalomban. De ismeretlennek látszanak más állatok bél csatornájára vonatkozóan is, mivel az újabb munkák (De Castro 1950, Sotelo 1954, T. S. Ivanova 1952, Temesrékási 1955, 1956, R. K. Win kel mann 1961, T. A. Batyreva 1953 stb.) nem tesznek említést a simaizom ilyen típusú idegvégződéseiről. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az általam ismertetett receptorokkal — az összetetteket kivéve — morfológiai tekintetben szinte azonosak azok a receptorok, melyeket Ábrahám A. (1960) a sertés aortaivéből közölt, azzal a különbséggel, hogy azokat Ábrahám A. az adventitiából a médiába benyomuló kötőszövetben találta. — Viszont hasonló esetről számolhatok be jómagam is a Blenuus sanguinolentus esetében, amely halnál a gyomorszáj környékéről készült preparátumon tapasztalható, hogy a tunica muscularisba behúzódó adventitiában terjedelmes, szép receptor mező terül el. (Lásd 16. ábra.) Cyprinus carpio. A Cyprinus carpio intramuscularis idegrostjai főtömegükben az intermuscularis hálózatból származnak, de vannak olyan idegrostok is, melyek a submucosából térnek be a körkörös izomrétegbe. Viszont ezek valószínűleg csak átívelődő vagy áthaladó rostok, melyeknek közvetlenül nincs különösebb szerepük a bélcsatorna izomzatának az élettani funkcióiban. A körkörös izomzat idegrostjai alakjukat s ezen keresztül funkcióikat tekintve, háromfélék. A rostok, egyik nyalábokban haladó csoportja, legtöbbször a véredényeket követve, merőlegesen töri át a simaizomzatot. Ezeknek úgy látszik nincs kapcsolata az intermuscularis és az intramuscularis hálózattal, hanem azoktól függetlenül a submucosának és a mucosának a beidegzését biztosítják. — A rostok másik része vastag, hullámos lefutású, általában párhuzamosan halad a hoszszanti izomréteggel. Egyes helyeken fellazul, neurofibrillázottá válik, megvastagszik s útközben oldalágakat ad le, amelyeken terminális véglemezek képződnek. — Egyik legszebb ilyen véglemezrendszer esetében a következőket figyelhetjük meg, — Egy, a főrostból kiágazó vastagabb rost mélyebb ívben áthajlik 4—5 simaizomsejt nyalábon, majd erős kanyart formálva visszahajlik és T alakban két ágra osztó602