Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

A neveléstudomány ágainak hagyományos, trichotomikus elrendezése mellett szól az ilyen alapú viszonylagos kidolgozottság, a megszokás és ebből adódóan számos érv. De ellene is számos logikai, rendszertani és gyakorlati szempont — mint pl. az ismétlések, átfedések elkerülése — hozható fel [3]. Jelen cikkben nem célunk — és terjedelmünkhöz képest nem is vállalkozhatunk arra —, hogy a régi rendszertani elképzelés számos elvi és gyakorlati fogyatékosságának kiküszöbölésével egy teljesen kidolgozott, új és „tökéletes" rendszert tálaljunk. Ha ilyesmire nem is törekszünk, semmiképp nem vállalkozhatunk, talán mégsem haszontalan és felesleges, ha olyanféle neveléstudományi rendszertan halvány körvonalait próbáljuk megadni, mely — vázlatossága, kidolgozatlansága és fogyatékosságai ellenére — a szokásos elrendezés néhány hibáját talán kiküszöbölheti. Rendszertani elképzelésünk vázlata a következő: A jelen pedagógiai tevékenységet kutató neveléstudomány két főágra bontható: a nevelőtevékenység és neveléstudomány legáltalánosabb elvi, filozófiai és szociológiai problémáit összefoglaló „Bevezetés a pedagógiába", vagy „A pedagógia általános alapjai" című ágra és a nevelés fő területeit részleteiben kimunkáló „Részletes oktatás- és neveléseiméi et"-re. A szokásos, hagyományos rendszerezéstől való eltérés tehát a jelzett koncepció szerint abban van, hogy a hagyományos „Didaktika" és „Neveléselmélet" elkülönítést megszünteti. Rendszertani elképzelésünket konkretizálva, megkíséreljük jelezni, hogy dichotomikus elrendezésünkben melyek lennének a fő fejezetek, kérdéscsoportok [4]: A) A pedagógia általános alapjai (Bevezetés a pedagógiába) I. A nevelés és a vele összefüggő fogalmak. A nevelés történetiés osztályjellege, felépítmény-jellege. II. A nevelhetőség problémája. III. A nevelés tényezői: 1. A gyermek, gyermekcsoport; 2. A természeti- és spontán társadalmi tényezők: 3. Az intézményes nevelési tényezők: a család, az iskola, a nevelőközösség, az ifjúsági szervezet, egyéb intézményes tényezők: termelőüzem, társadalmi szervezetek, 4. A nevelési tényezők kölcsönhatása. IV. A szocialista nevelés céljai, feladatai, területei. V. A szocialista pedagógiai tevékenység alapelvei. 7