Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Martinovics helye a kémiában

hiszen nitrogén a keletkező gáz. A gáz mennyiségét is mérte, szerinte Vö gr an durranóarany 2 Ve drachma víznek megfelelő mennyiségű gázt fejlesztett [6, 150. o.]. Ha megkíséreljük ezt az adatot mai értékekre átszámítani, azt vehetjük észre, hogy viszonylag igen nagy az eltérés, nyilvánvalóan nem várta meg, míg a keletkezett gáz teljesen lehűl. Elvégezte a kísérleteket úgy is, hogy különböző gázokkal töltötte meg előzőleg az edényt, meg úgy is, hogy légritkítást alkalmazott. Helyesen állapította meg, hogy ez a fajta robbanás független attól, milyen környezetben játszódik le. Vizsgálta a robbanást oxigénben (valószínűleg ő volt az első magyar, aki ezt a gázt — olvasztott salétromból — előállította), szén-dioxidban, ammóniában, hidrogén-kloridban, nitrogénben, s megállapította, hogy minden esetben ugyanúgy játszódott le a robbanási folyamat. Helyes az is, amit ezzel kapcsolatban kimondott: „A durranóarany mindazt magában tartalmazza, ami szükséges a robbanáshoz." ,,A meleg csak annyiban járul hozzá a robbanáshoz, hogy az arany-meszet először kiterjeszti, miáltal a durranóarany lényeges részeinek vonzása teljesen feloldatik" [7, 205. o.]. Téves volt azonban az, amit ebből az eredményből kiolvasott. Ügy hitte ugyanis, hogy a kísérletsorozat által bizonyságot nyert arra vonatkozóan, hogy az égéshez nem szükséges oxigén, ahogyan azt Lavoisier és hívei tanították. Ügy látta, hogy a flogisztonelméletnek több igaza van, s megkísérelte, hogy olyan magyarázatot adjon, amely a Stahl-féle hipotézis továbbfejlesztésének fogható fel. „A durranóarany aranyból és fölöslegben levő égőanyagból áll" — mondja [7, 206. o.]. (Az égőanyag alatt itt flogisztont kell érteni.) A robbanás alkalmával ennek a flogisztonnak egy része az „alapsavhoz" kapcsolódik, s így képezi magát az aranyat. (Az „alapsav" kifejezést az arany-mész értelmében használja itt!) Ez a magyarázat így tökéletesen megfelel a régi Stahl-féle magyarázatnak. A feltételezett flogiszton-tartalom másik része szerinte a „folyós lúgsó"-ból (ammóniából) ered, „amely az aranv kiválásakor szétbomlik és lúgos levegővé lesz..." [7, 206. o.]. Ennek alapján szögezte le: „Ha a durranóarany elmélete helyes, akkor meg lehet állapítani, a nemesfémekről, hogy ezeknek a nemesfémeknek az alapsava sokkal jobban vonzza a tűzanyagot, mint a többi fémek savai, ez tehát ezzel az anyaggal telítve van . .." [7, 207. o.J. „Mivel mindazok a testek — írja később —, amelyeket maga a meleg meggyújt, mint a durranóarany, durranóezüst és durranópor, mindig szép fényjelenséget bocsátanak ki, ebből az következik, hogy a fény a tűzanyagnak lényeges része", minthogy ahol égés van, fény is megjelenik, s megfordítva is, lencsével vagy tükörrel összegyűjtött fény segítségével is előáll a durranóarany meggyulladása, bármilyen gáz. is veszi körül [7, 208. o.]. A robbanásnak ez az elmélete, mint látható, lényegében flogisztonos alapon állott, ugyanakkor azonban bizonyos mértékben ellent is mondott Stahl tanításának. Még kevésbé volt azonban beilleszthető a Lavoisier-féle iskola magyarázatai közé. Martinovics szerint „a dur533