Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Martinovics helye a kémiában

mutat arra, hogy Martinovics alkémiával is foglalkozott volna. Különben is a kinevezés után nem sokkal Lipót császár meghalt, s utóda, Ferenc a laboratóriumot is sietett megszüntetni. Amikor tehát Martinovics kémiai vonatkozású működésének értékelését kíséreljük meg, csak a lembergi évek alatt végzett munkásságát véhetjük tekintetbe. 2. Martinovics nézete a kémia helyéről a tudományok rendszerében Martinovics írásaiból érdekes képet kaphatunk arra vonatkozóan, hogyan képzelte el a szerző a kémia helyét a tudományok rendszerében. Ez a kép egyben azt is mutatja, hogyan alakult ki a ferencesek egykori tanítványában egy tisztultabb, magasabbrendű világnézet. A rendházban azt tanulta, hogy a filozófia kizárólag a teológia szolgálója lehet, s természettudományok számára még alárendeltebb helyzetet tulajdonítottak, úgy tartották, hogy azok csak a filozófia részeként szerepelhetnek. Martinovics szembefordult ezzel a hagyományos egyházi felfogással. Elsősorban a teológia mindenekfelettiségét vetette el, a filozófia és a természettudományok kapcsolatát is fordítottnak látta, mint ahogyan neki tanították. Tervezett, de valószínűleg meg nem írt filozófiai írásában (amely „Az emberi fogalmak elemzése" címet viselte volna) egy fejezetet kívánt annak bebizonyítására szentelni, hogy „minden elméleti tudomány olyan tantételekből áll, amelyeket az ész a tapasztalás (Empirismus) révén gyűjtött össze" [17, 220. o.]. A természettudományokon belül pedig a kémiának egészen kiemelt helyet tulajdonított. Abban az időben azonban a tudományágak elhatárolása nem történt meg olyan egyértelműleg, mint ahogyan az ma tapasztalható. Martinovics szerint a fizika „az a tudomány, amely a természetben létező testekkel foglalkozik" [2. I. 11. o.J, vagy röviden „studium naturae" [2, I. 12.], vagyis úgy tartotta, hogy fizika néven kell összefoglalni az egész természettudományt. Az így értelmezett fizikát adta elő katedráján, amikor a lembergi egyetem fizikaprofesszora volt, s ebben a kémia sorrendben is, súlyban is igen előkelő helyen szerepelt, Martinovics egyetemi előadásainak anyagát túlnyomó részben ismerjük, minthogy azt kidolgozta, sőt annak kétharmadát nyomtatásban is közreadta. Ennek a fizikának első kötete szinte teljesen kémia (kb. 300 oldalon keresztül), felölelve nemcsak az általános kémiát, amelyet az akkori fizikákban mindig lehetett találni, hanem a részletes kémiát is, s a máscodik kötet anyagát is erre építette. Azért vette előre a fizikai stúdiumokban a kémiát, minthogy „először is ez tanítja a testek belső szerkezetét, amitől függ a testek legtöbb olyan tulajdonsága, amelyek a természet tanulmányozásához tartoznak, másodszor pedig azért, mivel „a fizikában a legtöbb kísérletet nem ismerhetjük 525