Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia fejlődésének tényezői

anyagipar is bizonyos mértékben hidegháborús körülményeknek köszönheti, mondják, a létét. Mindebben van igazság, a különleges körülmények a háborús időkben különleges technikai szükségleteket teremtenek. Az 1938-as gimnáziumi tantervi utasítás előírta, hogy a tanulók oktatásában ki kell hangsúlyozni, „hogy a nemzetek mai vetélkedésében a nagyöbb gazdasági és fegyveres hatalomra törekvés műszaki, s köztük vegytani kérdéseken fordul meg". Ebben a szemléletben ott következik be a tévedés, ha ezt a szempontot minden más fölé emelve abszolutizáljuk, vagy legalábbis túlzott szerepet tulajdonítunk neki, ahogy ezt 25 évvel ezelőtt tették a hazai iskolákban. Látnunk kell ugyanis, hogy — mint a szovjet Kolman is hangsúlyozza — „mivel a természettudomány komplikált társadalmi jelenség, annak fejlődését a kölcsönösen egymásra ható tényezők egész komplexe befolyásolja, emiatt nem lehet egyetlen törvényszerűségre visszavezetni. Emellett mégis a természettudomány fejlődésének meghatározó tényezője a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítése." 5. A társadalmi szükségletek hatása Az elmondott különböző útkeresések részbeni tagadása után eljutunk a szintézishez, s a társadalom szükségleteiben találjuk meg azokat a tényezőket, amelyeknek alá vannak rendelve az előbb elmondott, létező, de mind csak másodlagosan ható tényezők is. Erre a felfogásra jutunk el Marx és Engels műveinek szellemét megfigyelve, ezt mutatja Engels sokat idézett, előbb már említett mondása is (amit ugyan, mint említettük, szokás tévesen csak a technikai oldal hangsúlyozásának tekinteni, de ide jutnak el burzsoá bölcselők is. Lampredht, aki szerint pedig „a modern történettudomány elsősorban társadalmi lélektani tudomány", kénytelen elismerni Marx alapvető gondalatainák helytállását, elismerve azt. hogy még a szellemi értékek is „rendszerint gazdasági és szociális változások kapcsán keletkeznek" [2. 145. o.]. Mennyivel mond ez többet, mint a technicista felfogás? Elsősorban abban, hogy a fő hajtóerőt nem magában a technikában, hanem a technikát is előrehajtó társadalmi szükségletben látja. Másodsorban a'bban mutatkozik a különbség, hogy a társadalmi szükségletekben nem kizárólagosan a technikait, mégcsak nem is kizárólag a kézzelfogható anyagi szükségleteket, hanem minden irányú szükségletet figyelembe vesz, olyanokat is, amelyeknek kapcsolata a közönséges értelemben vett anyagival csak áttételesen mutatkozik meg (pl. más égitestek kémiai összetételének megismerésére irányuló tevékenység). Gyakran következik be, hogy a tudomány fejlődése és a gyakorlat közötti kapcsolat nem közvetlenül nyilvánvaló, ezért vezethetett arra ez a helyzet, hogy számosan egyenesen tagadják ezeket a kapcsolatokat. Még az NDK-ban is szükségesnek tartották, hogy legutóbb az elmélet és gyakorlat viszonyának kérdését részletes vita alá bocsássák [19]. 519