Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia fejlődésének tényezői

A társadalmi szükségletek ugyanis igen sokoldalúak, s azok köre, mélysége nem állandó különböző időkben. A kémia különböző korszakai a különböző társadalmi szükségleteknek megfelelően alakultak 'ki. Az alkémiát a naturálgazdálkodás felbomlása hozta, törvényszerűen magával. A pénz, az arany iránti szükséglet alakította ki egyrészt az aranybányák termelésének fokozását (amely éppen Magyarországon volt jelentős), a különböző ismert királyi pénzügyi manővereket, még rablólovagság „intézményét" is, s vele együtt tudományos vonalon az arany mesterséges előállításának sok-sok megkísérlését. Ismertnek tekinthetjük, miként vált a termelés fokozatos átalakulása során az értékeket termelő ember egyre megbecsültebbé, s alakult ki a humanizmus. Ezzel egyidejű, s ugyanazon okokra visszavezethető az orvosi kémia, amely az alkémiából vált ki, s azzal párhuzamosan virágzott, minthogy mindkét kémiai tudományágat konkrét társadalmi igény támasztotta alá. A kapitalista rendszerre való teljes áttérés hozta magával az „új" kémia kibontakozását, amelynek fő érdeklődési köre a nagyipar megteremtésére irányult. A kapitalizmus imperializmusként ismert szakaszában a társadalmi szükségletek között előkelő, olykor vezető szerepet kapott a hadiipar fejlesztése, ami ugyancsak rányomta a kémia fejlődésére a bélyegét. A szocializmus és a kommunizmus, amelynek célja „a nép jobb életkörülményeinek megteremtése", a kémia átalakulását is magával hozta és hozza, minthogy a két oldal egymástól elválaszthatatlan, „a vegyipar gyorsított fejlesztése... a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele" — mondta nemrég Hruscsov [24], A szükségletek közötti vezető szerep történelmi változása mellett megfigyelhetjük azt is, hogy ugyanabban az időben különböző földrajzi helyeken, különböző nemzetiségi és osztályhelyzetben levő csoportoknál, méginkább különböző társadalmi rendszerben élőknél eltérő lehet a mindenkor leglényegesebb társadalmi szükséglet, ez teszi az elemzést nehézzé. Még komplikáltabbá válik a kérdés, ha hozzávesszük, hogy az egyes területek, országok, népcsoportok igen sokféle kapcsolatban vannak egymással. így előfordulhat az is, hogy az egyik területen megnyilvánuló szükséglet egy másik területen idéz elő a tudományban és a technikában fejlődést. Példaként érdemes hivatkoznunk arra, hogy a XVIII. század folyamán nyugaton az ipar fejlődése egyre több szódát és hamuzsírt igényelt. A nyugati erdők pusztulása miatt a hamuzsírtermelés bázisát egyre keletebbre kellett helyezni. így létesültek a magyarországi hamuzsírfőzők is (s ekkor pusztult el erdeink tömege), amelyekben olyan különleges fejlett technikát dolgoztak ki, amely irigyelt és utánzott lett mindenhol. Azok, akik e technológia kialakításában közreműködtek, talán nem is igen tudták milyen célt szolgál ez az anyag. Amikor tehát az eddigi fejtegetések alapján biztonsággal állíthatjuk, hogy a tudomány fejlődése a társadalmi szükségletek hatására 520