Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Mátrai Tibor—M. Koczkás Edit: A Wiener-féle interferenciatérbe helyezett elnyelőréteg hatása az egyik kilépő fénynyaláb intenzitáseloszlására

ib) A Wiener-térbeli abszorpció után kilépő sugár intenzitásának becslése. E numerikus eredményeiket úgy tolmácsolhatjuk, hogy a beeső J'o erősségű sugárnak a rétegen áthatoló, ill. a T-n visszaverődő, majd a rétegen ismételten is áthaladó komponensének erőssége a réteg helyétől ás függni fog. A réteg elé kétszeri áthaladás után visszajutó sugár Ii erősségét legalábbis durván a következő megfontolásokkal becsülhetjük meg: a rétegre eső lo sugárzásteljesítményből a levegő és a réteg határán (mellső felületén) JoRi visszaverődik. A sugárzásteljesítmény egy másik része a Ti áteresztőképességű rétegen áthaladva az A-i elnyelőképességű síktükrön nyelődik el, tehát az így bekövetkező teljesítményveszteség Io' Ti • Ai. A síktükrön visszavert sugár a vele szembehaladóval állóhullámteret létesít, amelyből a réteg fenti számítások szerint viszont A sugárzásteljesítményt nyel el. (A réteg hátsó felületén a síktükör felé reflektált sugár teljesítményét azért nem kell tekintetbe vennünk, mert ezt a tükör elég jó hatásfokkal visszatáplálja a Wiener-féle interferencia-térbe). A visszahaladó sugárösszetevő 12 teljesítménye tehát Io • 0,06 és Iq ' 0,75 értékek közé fog esni.* L\ átlaga azonban haladó hullámokkal számolva Io (1 — A

2) * Tj

2 = Io ' 0,21 lesz. c) Az 1. §-ban felvetett probléma kísérleti megoldásának tervezete. Az 1. ábrán vázolt kísérlet kivitelénél a P

r prizma, valamint az A abszorbens réteg felületeitől származó, zavaró reflexiók elkerülése céljából az abszorbens réteg vivőfelületétől célszerű magának a fényosztó prizmának fedőfelületét kiképezni, éspedig úgy, hogy arra sík helyett egy konvex gömbfelület legyen csiszolva. Erre a gömbi elnyelő rétegre folyadékimmerzió közvetítésével teljes síktükör nehezedik. A folyadék törésmutatója egyezzék a P, üvegprizmáéval. A berendezést vázlatosan a 3. ábra szemlélteti. A P

y prizmapárnak a T-tü körrel szemben fekvő alaplapja alatt fotoréteg helyezendő el Vizsgáljuk meg, milyen interfered akép megjelenése várható a fotorétegen, ha a bejelölt nyíl irányában monochromatikus parallel fény világítja * Ha a T| értékét nem tekinthetnénk a réteg helyzetétől függetlennek és

:a fennmaradó haladó-hullámösszetevő abszorpcióját is figyelembe vennénk, az 1/ ingadozása becsléseink szerint akkor is legalább 50%-osra tehető. 3. ábra 477