Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Mátrai Tibor—M. Koczkás Edit: A Wiener-féle interferenciatérbe helyezett elnyelőréteg hatása az egyik kilépő fénynyaláb intenzitáseloszlására

ahol x egy a réteg minőségétől függő faktor. A véges d vastagságú réteg által elnyelt fényteljesítményt ezért (2,1) és (2,2) alapján y+d sin

2

1 — y dy kifejezés adja meg. Kiszámítva a jobb oldali integrált: X kifejezést kapjuk, ahol „ [4nn \ _ finn B = 1 — cos — d , C = sin — d . (2,4) Az ismeretlen x együtthatót A kifejezéséből azon kézenfekvő feltevés alapján határoztuk meg, amely szerint az állóhullámtérben egy X/

2ri vastagságú réteg éppen annyi energiát nyel el, mint amennyit a réteg! a két (határfelülete felé ugyanekkora, vagyis 2 ]//

2 amplitúdójú haladó hullámból elnyelne. Tehát egy d

0 = X/

2

n vastagságú és A felületi elnyelőképességű réteg a két határfelületen másodpercenként éppen 2 • 4 • A • í

2 energiát nyelne el, minthogy ilyen haladó hullám erőssége 4 h volna. A (2,l)-t is tekintetbe véve ezért A - 8 A Ti R

2 ÍO . (2,5) Minthogy (2,3)^ban d = X/

2

n esetén B = C = 0, ezért (2,3)-ból. ill. (2,5)-ből: X = 4 A/d . (2,6) Számítsuk ki A/I

0-t a kísérleteinkben használt Ti = 0,48 áteresztőképességű, n = 1,52 törésmutatójú közegbe ágyazott elnyelőo rétegre vonatkozóan X = 5461 A fényben y = 0-nál illetve y = Vennél, vagyis csomó-, ill. dagadó helyen. H. Mayer [4] adatai alapján o ily réteg vastagsága d = 50 A, reflexióképessége Ri = 0,20, ezért o Ai = 0,32. A d

0 = X/

2

n = 1796 A vastagságú réteg felületi elnyelőképessége A — 0,1. Ezekből az empirikus adatokból számítva: 4 A • Ti • R

2/d = 3,46- 10~

3. Ezért: - ^ 3'

4

6 ' 103 j

10

0 + 8>

7

4 sin y J - 99,5 cos ^ y Ha itt y = 0, úgy A/I

0 = 1,8 • 10~

3 (2%o), ha pedig y = X/

4

n, úgy A/h = = 68,9- 10~

3 (60%). 476