Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

a helyét. A fejlődés (a felszín átalakulása) megváltoztatta irányát. így kell érteni a kapcsolatok rendszerének megváltozását a természeti földrajzban. Ebbe a folyamatba avatkozik be a társadalom, például a folyószabályozás műveleteivel, az energia kitermelésével és felhasználásával, a vízterület növényzetének az átalakításával. Ebben az esetben a különböző hatékonyságú termelőerők bevetése, a különböző fajta átalakító munka, e munkában az intézkedések komplexitásának a különböző foka jelenti az ellentmondások és kölcsönhatások megváltozását, A termelés szempontjából a természet és a társadalom nem egyenlő rangú. A természet maga nem termel, ebben a folyamatban spontán jellegű, bár tenyezői nélkülözhetetlenek, gyakran magas fokú, optimális lehetőséget biztosítanak a termelő munkához. A társadalom szerepe ezzel szemben tudatos, aktív, és egyre tudatosabb a társadalmi fejlődés magasabb fokán, fejlettebb termelési eszközök birtokában. Fejlett állapotban a társadalom-természet nagy ellentmondásának fő oldalára a társadalmi erők kerülnek, és az ember —• tudományával, technikai eszközeivel — birtokba veszi a természetet. Felkutatja és felhasználja a környezet energiaforrásait, nyersanyagait, megváltoztatja környezetének összetételét, belső szerkezetét és külső formáját. A táj „képe" is átalakul, jellege első pillanatra elárulja a termelés ágazatát is. A társadalom hatása sokszorosan beleszövődik, szervesen egybeolvad a környezettel, uralkodóvá válik benne. A termelés, valamint a társadalom fejlődése ez esetben már nem a természeti viszonyok függvénye. Minden, ami történik, sokkal inkább a társadalmi hatóerők eredménye, amelyek a természetet anyagaival, energiáival és törvényszerűségeivel együtt szükségszerű eszközül használják fel, és így értékelik. A földrajzi környezet változása, a társadalmi kapcsolatok módosulása A természeti földrajzi környezet a termelés alapvető feltétele. A környezet azonban fejlődik, ezért a termelésnek és a társadalom életének változó feltétele. Földrajzi környezet (vagy táj) alatt meghatározott területet értünk, földrajzi helyzetének, szerkezeti felépítésének és domborzatának, éghajlatának, növénytakarójának, talajának, energiáinak, nyersanyagainak és egyéb adottságainak összességében, a fejlődés adott stádiumában. Ez az összesség a termelés szempontjából bizonyos adottságokat, természeti potenciált, tájértéket jelent. Az adott fejlődési stádium azonban nem állandó állapota a természeti viszonyoknak, mert a földrajzi környezet, a táj fejlődése, átalakulása szüntelen. A földrajzi környezet változik: a) A természeti tényezők belső ellentmondása, kölcsönhatása útján spontán módon, (törvényszerűleg). b) Változik minden időben a társadalom munkája (visszahatása) 447