Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Valláslélektan, valláskritika, ateista nevelés

vizjmus bírálatával is: „A vallásos babonákhoz és ceremóniákhoz való ragaszkodás — mondotta többek között — az idejétmúlt társadalmi berendezkedések tunya konzerválása ... a vallásosságban részint a halálfélelem elleni, tehát önös célzatú orvosszert, részint a kölcsönös türelmetlenségnek egy megengedett módját tisztelik. . ." (Lásd: Ferenczi Sándor: „Lélekelemzés." Bp. 1910. Szilágvi Béla könyvker. biz. 90-—94. oldal.) Napjainkban a nyugati országokban a freudizmusnak a vallással szemben békülékenyebb irányzatai alakultak ki. (Különféle „neo-freudista" irányok.) Az orthodox freudizmus hívei azonban ma is a polgári ateizmus talaján állnak, és nyilván a különféle egyházak is szembenállnak vele. Ezért téves, megalapozatlan azt állítani, hogy napjainkban a freudizmus „terjedését, terjesztését az egyház is támogatja". (Vö. ..Köznevelés", 1963. 23. sz. „Kislexikon", 792. 1.) ** Miben láthatjuk a freudista valláskritika pozitívumait és negatívumait? a) A freudista valláskritika értékének számít, hogy határozottan leleplezte a vallás illúzió-voltát, azt, hogy a vallás antagonisztikus ellentétben áll a tudományos világképpel, világnézettel szemben. b) Pozitív vonás az is, hogy Freud észreveszi a szoros kapcsolatot a társadalmi elnyomás, nyomor és a vallásosság erősödése, a babonás hiedelmek között. (Pl. a XVII. századi „ördögűzési neurózis"-ról írva, Ges. Werke XII. kötet, 305—306. oldal.) Természetesen e fontos megfigyelését teljesen eltorzítva, sajátos — tudományosan téves — elvei, koncepciói alapján próbálja magyarázni, ami a vallás és társadalmi összefüggését torz, hamis összefüggésbe hozza. Hasonlóan pozitívan értékelhető Ferenczinek a konzervatív nevelés és konzervatív-vallásos rendszer elítélése is —, habár további magyarázatait a pszichoanalízis torzító, egyoldalú keretébe illeszti. c) Hiba viszont, hogy a freudizmus a vallást egyoldalúan, egyénipszichikai jelenségként tekinti. Elhomályosítja, hogy a vallás történetitársadalmi produktum, mely .az osztálytársadalmakban sajátos osztályfunkciót tölt be, osztályérdekeket szolgál. d) Hasonlóképpen tudományosan nem fogadható el az az egyoldalúság sem, ahogyan a freudizmus a vallást az ösztönéletből próbálja levezetni. Nem tagadható általánosságban, hogy az egyéni vallásosságnak, főleg a valláserkölcsinek van kapcsolata az ösztönökkel, illetve az ösztönök korlátozásával, elterelésével —, de egészben véve a vallásnak ösztön-szublimációként való felfogása túlzó, egyoldalú és bizonyíthatatlan állítás. e) Bizonyos értékes gondolati magot tartalmaz a vallásnak „védekezési mechanizmus "-ként való felfogása annyiban, hogy a vallásos ember csakugyan menekül a realitás teljes tudomásulvétele, a bizonytalanság elől. Helytelen azonban a „védekezési mechanizmus" egyoldalú, 43