Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Valláslélektan, valláskritika, ateista nevelés

Sajátos kritikai álláspontot foglal el a vallással szemben a freudista pszichoanalízis. Sigmund FREUD-nak a vallással kapcsolatos álláspontja röviden abban foglalható össze, hogy a vallásos hit illúzió, lényegében ösztönös vágyak — az apa iránti vágy („apa-komplexum") átszellemítése, szublimációja. Ez a freudista tanítás legrészletesebben az „Egy illúzió jövője" és a „Mózes, vagy az istenhit" című freudi művökben kerül kifejtésre. Egyébként a vallással kapcsolatos freudi tanításnak hosszas előzményei vannak. 1907-ben, a kényszerneurózisokról írva („Zwangshundlungen u. Religionsübungen", megj. először a „Zeitschrift für Religionspsychologie", 1907. I. kötet, 1. füzetben, — később Freud: Gesammelte Werke, VII. kötetben) Freud kifejtette, hogy a vallás is elnyomás, de nemcsak a szexuális ösztönöké, hanem az önző, a társadalomra nézve káros ösztönöké is. A neurózis — egyéni vallásosság, a vallásosság — általános kény szerneurózis szerinte. A lényeges különbséget általában a neurózis és a vallás között Freud abban látta, hogy a neurózisnál az ösztönök kizárólag szexuálisak, a vallásnál viszont egoisztikus eredetűek. A vallásban ösztönök elnyomása és az istenre való áttolása szerepel Freud szerint. Később, 1920-ban — egy 4 éves gyermek gondolat-asszociációiról írva — Freud ismét kifejti, hogy az isten gondolata az apa-komplexum, átszellemített, szublimált formában. (Freud: Gesammelte Werke, XII. kötet, 305—306. 1.) Majd egy XVII. századi ördögűzési-neurózisról írva, („Eine Teufelsneurose im XVII. Jahrhundert", Imago, 1923. évf. Ges. Werke, XIII. köt., 352. oldal) megállapítja, hogy a társadalmi elnyomottság és egyáltalán a nyomor erősíti az apa iránti vágyat, és ezzel magyarázható az ördöggel kapcsolatos neurózis széleskörű társadalmi elterjedése. Néhány év múlva, 1928-ban, egy amerikai vallásos orvos levelére válaszolva, Freud ismételten megerősíti álláspontját, mely szerint a vallásos élmény mögött mindig az Oedipusz-komplexum van, az apa utáni vágy. („Ein religiöses Erlebnis", 1928. Imago, — megj. Ges. Werke, XIV. köt.) Bizonyos továbbfejlesztésre ad lehetőséget a pszichoanalitikus felfogáson belül a vallásnak „védekezési mechanizmusként" való felfogása. Az idevonatkozó freudista tanítást Freud lánya, ANNA FREUI) dolgozta ki, illetve foglalta össze. („Das Ich und die Abwehrmechanismen", Imago Publ. Co. Ltd. London, 1946.) Ha a 10 védekezési mechanizmust vizsgáljuk, néhánynál a vallás szembetűnően szerepel, így pl. az elfojtás, a meg nem történtté tevés, a szublimálás esetén. Más esetekben a vallás közvetve, rejtettebben szereplő védekezési mechanizmusnak tekinthető. Figyelemreméltó, hogy Freud első és nemzetközileg talán legismertebb magyar híve, FERENCZI SÁNDOR is — hasonló ateista szellemben nyilatkozott 1908-ban, a salzburgi első Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson tartott előadásában. Ateista állásfoglalását Ferenczi összekapcsolta a konzervatív-vallásos nevelés, egyáltalán a konzervatí42