Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

az alelnök vagy a titkár volt kommunista. A legjelentősebb ipari vagy agrárproletár vidékeken mint Tiszafüred, Tiszanána, Füzesabony, Kerecsend, Egerszalók, Egercsehi, Sirok, Pétervására megfigyelhető a kommunisták térhódítása. A tiszafüredi községi s egyben járási nemzeti 'bizottság pl. 1945 márciusában azzal indokolja a megyei nemzeti bizottsághoz késedelmesen beküldött névsorát, hogy „ ... az elnök Roffa Lajos, akit egyhangúlag vártunk haza és megérkeztéig elnököt nem választottunk". Roffa Lajos 1919-es veterán volt, a párt régi harcosa, aki csak 1945 tavaszán tért haza internálótáborból [13]. Több községben a nemzeti bizottság létrehozását egybekapcsolták a képviselőtestület újjáalakításával és a községi közigazgatás újjászervezésével. Dem j énben, Füzesabonyban, Karácsondon a nemzeti bizottság elnöke lett a községi bíró, helyettese pedig a törvénybírói tisztet látta el [14]. Füzesabonyban és Kerecsenden a nemzeti bizottsági elnök volt a polgárőrség parancsnoka is, Kerecsenden ezen túlmenően még a megalakított községi földigénylő bizottság elnöki pozícióját is betöltötte. A megalakult nemzeti bizottságok tagjai kezdetben pártállásra való tekintet nélkül egyek voltak a demokratikus újjászületés kérdésében. Azokban a községekben, ahol csak egy-két párt működött, pártonkívülieket is választottak meg a nemzeti bizottságokba. Karácsondon 3 taggal, Nagyfügeden 4 taggal volt képviselve a község pártonkívüli lakossága [15]. Tarnamérán, ahol csak egy párt működött, s így a paritásos összetételnek nem tudtak eleget tenni, foglalkozás és vagyoni helyzet szerint differenciálták a lakosságot, s a 9 tagú nemzeti bizottság három kisbirtokosból, három mezőgazdasági munkásból, egy gazdasági alkalmazottból, egy kőművesből és a tanítóból állt [16]. A községi nemzeti bizottságók összetétele általában megfelelt a községi lakosság társadalmi megoszlásának. Poroszlón 6 napszámos, 3 kis- és törpebirtokos, 3 kisiparos volt tagja a nemzeti bizottságnak. Erdőkövesden 3 napszámos és 3 törpebirtokos, Váraszón 3 kisbirtokos, 2 napszámos és egy gyári munkás, Istenmezején 4 földműves, 1 napszámos és 1 bányász volt a nemzeti bizottság tagja [17]. Tiszafüreden 7 földműves, 3 kisiparos, 2 munkás, 1 kiskereskedő, 2 alkalmazott tagja volt a 15 tagú nemzeti bizottságnak. Talán csak a hatvani nemzeti bizottság összetétele üt el ettől az általános képtől, ahol a 20 tagú bizottságnak mindössze 2 ipari munkás és 6 földműves volt a tagja, a többiek értelmiségiek, kisiparosok és alkalmazottak voltak [18]. A nemzeti bizottságoknak igen nagy volt a politikai és államhatalmi szerepe és felelőssége. A nemzeti bizottságok kezdetben kezükben tartották a végrehajtó hatalmat is. Nem csupán határozatok születtek, hanem gondoskodtak azoknak megvalósításáról is, előbb úgy, hogy maga az elnökség hajtotta azokat végre, később pedig végrehajtatta a kialakult közigazgatási apparátussal. A nemzeti bizottságokra hárult a közigazgatás megszervezésének a feladata is. 1945. január 19-én az alispán rendeletben hívja fel a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy a közigazgatást a nemzeti bizottságok közreműködésével szervezzék meg [19]. Ezzel párhuzamosan megindul az ideiglenes községi és városi képviselő390