Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

testületek kialakítása is. A közigazgatás további demokratizmusa sok esetben attól függött, hogy a helyi nemzeti bizottságok milyen erélyesen léptek fel. Az egerszalóki nemzeti bizottság megalakulása után a következő határozatot hozta: ,,A községi elöljáróság felszólítandó, hogy tekintse magát feloszlatottnak. A mai naptól a község ügyeit a nemzeti bizottság intézi. Fontos kérdésekben tagjai együttesen döntenék, kisebb dolgokban az elnök belátása szerint cselekszik" [20]. Később, mikor február végén a közigazgatást újjászervezték, kommunista bírót állítottak a falu élére, a képviselőtestületbe pedig a pártok egyenlő arányban küldtek tagokat. Kerecsenden a nemzeti bizottság leváltotta a régi bírót, helyébe kommunistát választott, nem alkalmazta a régi jegyzőt, az alispán által ideiglenesen odahelyezett újabb jegyzőt pedig az igazoló bizottság távolította el [21], A viszneki nemzeti bizottság 1945. május 11-én a kommunista párt javaslatára megtárgyalta a községi hivatalnokok ügyét. A nemzeti bizottság elnöke — aki egyben a helyi kommunista pártszervezet elnöke is volt — javasolta, hogy a közigazgatásiból ,,a fasiszta érzelmű és a nép bizalmát nem bíró embereket el kell távolítani". Elsőnek Hajdú István gazdasági elöljárót indítványozta eltávolítani, mivel az „hosszú éveken keresztül működött mint a vezető kormánypártok titkára". Az öt pártból összetevődött 20 főnyi nemzeti bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Másodiknak javasolta Ligeti Rezső vezető jegyző eltávolítását, mint aki németbarát, fasiszta érzelmű ember. „1935-ben nevezett az országgyűlési választásoknál a kisgazdapárt helyi titkárát, mert az a kormánypárt ellen agitált, a községházáról, ahol mint gyakornok működött, elbocsátotta" [22], A bizottság ezt a javaslatot is elfogadta. A községi rendőrség vagy polgárőrség megszervezése is legtöbb helyen a nemzeti bizottság feladata volt. Az új, demokratikus rendőrség létrehozásának nagy jelentősége volt a legkisebb községben is. A felszabadulással a csendőrség megszűnt, a háborús események következtében viszont elszaporodtak a lopások, fosztogatások. A rendőrség ugyanakkor a fegyveres erőt is jelentette a reakció elleni harcban. Azokban a községekben, ahol baloldali vezetés érvényesült, a rendőrség is kommunista befolyás alatt állt. Néha viszont éppen ezeken a helyeken erősen érvényesültek az 1919-es tendenciák. Füzesabonyban, Kerecsenden, Sírokban a rendőrség tagjai vörös karszalagot viseltek, és csak 1945 márciusában felsőbb utasításra vették azt le. Egercsehiben a helyi „bolsevik párt" által bányászfiatalokból szervezett fegyveres erőt „leninfiúknak" hívták és visszatetszést szült közöttük, amikor elnevezésüket rendőrségre változtatták [23]. A nemzeti bizottságok működésük kezdetén átfogták a társadalmi élet minden területét. Igazoló bizottságokat, szociális bizottságokat, tömegszervezeteket hoztak létre, toborzó bizottságokat küldtek ki a megyébe a demokratikus hadseregbe való toborzás lebonyolítására. Igazoló bizottságokat csak megyei, járási és városi szinten szerveztek, de ezek különösen az első időszakban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gyöngyösi igazoló bizottságnál 1945 márciusában volt olyan 391