Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

pusztákat (praedia) is magában foglaló mintegy 18 597 holdat kitevő — határáról, s az ezekbe telepített hóstváiról is szerződött 1695-ben a püspökkel [142]. Ennek ellenére a püspökség és a káptalan a későbbiek során arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a Fenesy-féle szerződés csak a fallal kerített belvárosra szorítkozik és nem terjed ki az almagyari, tihaméri, hajdúhegyi, cziglédi és szőUőskei pusztákra, sem a hóstyákra, amelyek — szerinte — a török kiűzése idején nem is léteztek [143], Ha a püspökség és a káptalan érveit felszínesen vizsgáljuk, valóban úgy tűnhetik, mintha Eger városának a fallal kerített belvárosán kívül semmi egyéb szerződéses földterülete nem lett volna. A kettős földesuraság a későbbi úrbéri per alkalmával gyakran hivatkozott a Fenesy-féle szerződés 2. pontjában foglaltakra: „Quidquid ambitu murorum praesentium continetur, sub eodem nomine Civitatis Agriensis intelligatur." Az 1715. évi országos összeírás azt jegyzi fel, hogy a városnak sem szántóföldje, sem legelője, rétje, vagy erdeje nincsen [144]. A gróf Károlyi Sándor által 1724. november 12-én Egerben végrehajtott összeírás zárópontjában az olvasható, hogy a városnak saját szántóföldjei, rétjei, legelői és erdei nincsenek. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején maguk az egriek vallották, hogy „Eger városának semmi egyéb határa nincsen, hanem a hol fékszik a város" [145]. (5. ábra.) De ha figyelmesebben szemügyre vesszük az 1695. január 4-én kötött Fenesy-féle szerződést, már abból is kétségkívül kitűnik, hogy annak hatálya nemcsak a fallal körülvett belvárosra, hanem a hós5. ábra A fallal körülvett belváros 370