Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

kezdetben határozott antifeudális irányzata is volt, s mert a nagy nemzeti felkelések vezetői és résztvevői túlnyomórészt protestánsok voltak. Az uralkodóház és uralkodóosztály a török kiűzése után haladék nélkül hozzáfogott a viszonylagos vallásszabadság felszámolásához. I. Lipót császár ós magyar király a neo-acquisita területén is a katolicizmus teljes uralomra juttatására törekedett. Megtiltották a protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát és brutális kegyetlenséggel „térítették át" a lakosságot a római katolikus hitre. Az egri jezsuita napló 1693. évi feljegyzése szerint a várbeli őrség között szereplő Ragályi György evangélikus vallású kapitány — aki részt vett már a vár visszavételében is — szabad működési teret követelt a várban és a városban a magával hozott prédikátornak. A nagy izgatottságot felvert esetnek az lett a következménye, hogy Ragályi kénytelen volt lemondani tervéről [125]. A Fenesy-féle egyezség kimondja, hogy csak katolikus vallású lehet egri polgár. A protestáns vallásszabadságért folytatott küzdelem — főleg a XVIII. században — egyet jelentett az idegen uralom elleni harccal; az üldözött vallás védelem erősítette a nemzeti függetlenségi törekvéseket. A katolicizmus eszmei fegyver volt a Habsburgok kezében az elégedetlenek ellen és a földesurak kezében a jobbágyok ellen. Egert is elárasztották a különböző szerzetesrendek (jezsuiták, minoriták, ferencesek, serviták, stb.). Az erőszakos térítés mellett — amelynek során keresztvíz alá kényszerítették az Eger vára feladása után ittmaradt mohamedán vallásúakat is —• szervezett csodamozgalom indult a nép babonás megtévesztésére [126]. Mindez világos bizonyítéka annak, hogy a Habsburg hódítók fegyveres ereje mellett a vallás erőit is harcba vitték a magyar nép leigázására. Eger története a török iga lerázása után tehát azzal kezdődik, hogy a várossal kapcsolatban a bécsi udvar, a kamarai adminisztráció, a megye, a püspökség és a polgárság érdekei összeütköznek egymással. A Habsburg-hatalom képviselője, a kamara — figyelmen kívül hagyva a. püspök és a káptalan földesúri igényeit — támogatta Eger felszabadulási, illetve a szabad királyi városi rang elnyerésére irányuló törekvéseit, és a fegyveres hódítás jogán — anyagi érdekekből kifolyólag — szabadon igyekezett rendelkezni a várossal. A satnya és többségében idegen (német és „rác") egri polgárság a földesuraság alávetési törekvésével szemben minden reményét a Habsburg-hatalomba vetette. De ha volt is valamilyen ellentét a Habsburg-hatalom és hazai szövetségese, az egri püspök között, ez az 'ellentét nem terjedt ki többre, mint az ún. „visszaszerző háborúk" „jure belli" kezelt zsákmányának miként történő felosztására. A katolikus egyház továbbra is úgy szerepelt, mint a bécsi udvar abszolutista törekvéseinek legszilárdabb hazai támasza. Eger kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharc korában. Az egész kuruc-mozgalom alatt Eger a fejedelem főhadiszállása; itt bontakozott ki a nemzeti királyság ígérete gyanánt — Esze Tamásnak, a Rákóczi-kor ismert szaktekintélyének szavai szerint — a sok színben csillogó fejedelmi udvar. Amikor pedig hanyatlóban volt a sza366