Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

badságharc csillaga, a fejedelem utolsó reménysége Eger vára. Azt remélte, hogy Eger és Szolnok vára meg fogja tartani a szabadság ügyénék a Tiszántúlt is legalább a következő év tavaszáig, amíg ő külföldi segítséggel újra kezdheti a harcot. A szabadságharc vezetői még mindig nem veszítették el reményüket; bíztak a kedvező fordulatban. Az orosz segítség reménye nem volt illúzió. Igen fontos lett volna, hogy a kuruc hadsereg kitartson az orosz segítség megérkezéséig. Károlyi Sándor azonban Rákóczi távollétét kihasználva, 1711. május 1-én a nagymajtényi síkon áruló módon letétette a kuruc fegyveréket a császáriak előtt. Eger sok áldozatot hozott a szabadságharc érdekében és „tűz, fegyver, és az keserves dögh halál miatt" kemény megpróbáltatásokon, súlyos csapásokon ment keresztül [127], Az egriek Eszterházy Pál nádorhoz intézett kérvényükben az alábbiakban foglalják össze a szabadságharc idején átélt megpróbáltatásaikat: ,, . . . Keservesen érzi Pusztás Városunk az el mult boldogtalan üdőben rajta történt Ínségeket és veszedelmeket, a midőn kimondhatatlan nagy és sok kárainkkal, az Városbul kétszer is nem csak ki kergettettünk, minden javainktul megh fosztattunk, de Várasunk nagyobb részét tűzzel megh emésztetvén, hamuban lenni könyves szemekkel szemléllyük. Az Istennek kemény ostora, a Pestis miatt is olly kevés számmal marattunk . . . Lakossaink közül számossan Városunkbul el szélettek, s el oszlottak, úgy annyira, hogy sok falukat megh szaporítván Városunk nagy pusztássan maradott" [128], Eger 1700. évi — legfeljebb ötezerre tehető lakosságának — csak mintegy harmadrésze vészelte át a nehéz időket [129], Azok közül, akik Eger városában 1711 után éltek, „sokan az elmúlt esztendőkben itt nem lakván, vagy csak az idén (1712-ben — Sz. I.) vagy ez előtt egy s két esztendőkkel vették ide lakásukat.. . Sokan penig az réghi lakosok közzül, kik az el mult üdőkben ... öt, hat s több vagy kevesebb esztendőkig itt lakván marhájok volt, az után ki előbb, ki utóbb innét másuva transferálták (helyezték — Sz. I.) lakásukat, sokan el haltak és tellyességgel mindenekből el fottak. . ." [130]. A szabadságharc bukásával a döntő akadály is elhárult a Habsburg abszolutista rendszer megvalósítása elől. A Habsburg-ház és a magyar uralkodó osztály a szabadságharc leverése után újból megszilárdította helyzetét, s háladék nélkül hozzáfogott a parasztság és a városi polgárság által kivívott jogok felszámolásához. A katolikus egyház hű segítőként szegődött az uralkodóházhoz és az uralkodóosztályhoz a kizsákmányolás és idegen elnyomás ellen küzdő népi tömegek fékentartásában. Ezzel új korszak kezdődik Eger város történetében is. III. Eger külvárosainak kialakulása Eger város jellegzetes arculatát a XVIII. századbeli barokk építtető főpapok és főurak nagy építkezései határozzák meg. Mellettük a város szorgalmas polgárainak kisméretű, a kor stílusát tükröző lakóházai képezik az átmenetet a várost körülölelő mezőgazdasági foglalkozásúak földműves házaihoz [131], Eger volt a magyar katolicizmus egyik fővá367