Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

nekünk átadni. A transactio kimondja, hogy a város eláll a szabad királyi városi jogcím és pecsét használatától. Az egyezség második pontjában a püspök azt a kérdést feszegeti, hogy mit értsünk Eger város nevén. Azt a részt-e, amelyet a város falai körülfognak, vagy pedig annak csak egy részét, ti. kirekesztve belőle az Újváros, Olaszi, Szent Miklós utcákat és a káptalani részt, amelyek egykor elkülönítve kezeltettek és tartoztak szolgálni. Abban állapodtak meg, hogy az említett utcákat a jövőben nem különböztetik meg és vá­lasztják el a város testétől, hanem azt nevezik Eger városának, amelyet körülfognak a város falai („Quidquid ambitu murorum praesentium continetur, sub eodem nomine Civitatis Agriensis intelligatur"). Az egy­kor külön jogállású és kötelezettségű utcáknak a lakói — sőt mint látni fogjuk, a külvárosok lakói is — ugyanazokat a jogokat élvezik és ugyanazokat a kötelezettségeket teljesítik, mint a város többi lakói. A bíró ós a tanács (magisztrátus) kijelölési jogát a püspökség ma­gának kötötte ki, de később az uradalmak a kijelölési jogot egyedül a bírói hivatalra korlátozták [109]. így a jegyzők, a belső és külső taná­csosok, a népszónok (tribunus plebis vagy Fürminder), s minden egyéb hivatalok szabad választási joga minden földesúri beavatkozás és meg­szorítás nélkül a városé lett [110]. Az egyezség szerint a püspöki kúria, a kanonoki házak, a falakon kívül a püspöki aliódium, a vadaskert, a külvárosi (suburbanus) kert, 50 kaszás rét, a malmok (egy kivételével), a fürdő, a téglaház (tégla­égető), a püspöki és káptalani allodiális szőlők mint adómentes kúriák a földesúr tulajdonába kerülnek. Úgyszintén adómentesek a királyi fegyver- és éléstár, a harmincadház, a plébánia, az iskola, a szerzetes­házak és az ispotály (pauperum hospitale) [111]. A szőlők után tized és kilenced, a szántóföldi terményekből tized j ár a földesúrnak [112]. Ami pedig a korcsmáltatási jogot illeti, Szent Mihály-napjától (szeptember 29) január l-ig a polgárok és a város szabadon mérhetik az egri szőlőhegyen termett borokat. Ebben az időközben a földesúr csak egy korcsmában mérethet bort. A kizárólagos borkimérés joga január 1-től március végéig a várost illeti. A méhsert egész éven át méretheti a város, ellenben április 1-től Szent Mihály-napjáig — akárhány korcs­mában — csak a püspökség és a káptalan mérhet ki bort. A pálinka­és sörkimérés joga egész évben a földesurat illeti meg [113], A mészárszéki jog gyakorlása a városé, csupán azt kötötték ki az uradalmak, hogy a város a nagyobb állatok után öt font faggyút, a mé­szárosok pedig fél nyelvet adjanak [114]. A vásári ós piaci helypénz kétharmad része a püspöké [115], A büntető bíráskodást (vérhatalmat = jus gladii) a püspöki tisztek a városi magisztrátus segédkezésével gyakorolják [116], Főbenjáró és birtok jogot érintő ítélet s a végrendélet jóváhagyása a püspökség joga [117]. A birtok adás-vevése szabad, minden vitás ügy a magisztrá­tustól a püspökhöz fellebbezhető [118], Eretnekek (protestánsok) és zsidók betelepedését az egyezség meg­tiltja [119]. 364

Next

/
Thumbnails
Contents