Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

stb. Egyesek érdemeikre hivatkozva kértek ajándékul házat, szőlőt. Az első megtelepülök sorában találjuk azokat a szélnek eresztett fülekí, putnoki, szendrői és ónodi végvári katonákat is, akik városunkban eresztettek gyökeret [71]. Ugyancsak érkeztek a mindennapi szükségleteket kielégítő mesteremberek, magyarok (csizmadia, szűrszabó, szűcs, mészáros, kefekötő, kőműves, gombkötő, szabó, kovács stb.) és németek. Az 1690. évi összeírás szerint Egerben már 175 polgár (civis), 52 új keresztény (azaz Egerben maradt és kereszténnyé lett török), 105 hajdú, 36 „rác" és 22 nemes családfő lakott, összesen tehát közel 400 házas-telkes családfő, eltekintve a kamara, a püspök, s a káptalan házaitól [72], (4. ábra.) A város visszavétele után Fischer kamarai adminisztrátor sürgősen hozzálátott annak közigazgatási berendezéséhez és gazdasági újjászervezéséhez. A telepedés első évében, 1688-ban, Domonkos Jakab harmincados volt a kamarai adminisztrátor által kinevezett bíró [73]. Eleinte a kamarai biztos nevezte ki a bírót és a négy tanácsost a város jegyzőjével együtt, és csak 1692. december 30-án történt meg kijelölés folytán a bíróválasztás. Fenesy György püspök 1688. március 21-én érkezett Kassáról Egerbe, hogy megtekintse a várost és püspöki udvara részére a szükséges telket megszerezze. A káptalan tagjai közül egyesek már Eger visszafoglalása után visszatértek a városba, a többiek Jászon maradtak. A püspök maga tovább is távol élt Kassán és csak Telekessy István püspök foglalta el állandó székhelyét Egerben. A káptalan nevében Dovich Miklós patai archidiakonus és kántorkanonok 1688. március 24-én öt pontból álló követelést nyújtott át a kamarai adminisztrátornak. Követelte, hogy azokat a háztelkeket, amelyeket a Szent János-könyvből ki tudnak mutatni, részükre adja ki. A Szent Mihály templomát adja át addig a káptalannak, amíg a várbeli székesegyházat helyre nem állítják. Ugyancsak a káptalan részére követelte az almagyari területet, a felnémeti kapunál levő és a vár alatti elpusztult malmot és területet. Végezetül azt kérte a kamarai adminisztrátortól, hogy a káptalan régi szőlői helyett megfelelő szőlőket hasíttasson ki és az egri völgy bortizedéből a káptalant illető részt adassa ki [74]. Fischer Mihály kamarai adminisztrátor a király rendeletére Fenesy György egri püspöknek a várban azt a házat jelölte ki lakásul, amelyben egykor az egri basa lakott, a városban pedig Ibrahim basa házát. A káptalannak a vár alatt, az északi oldalán 16 házat adott át tartozékaikkal, a hajdani Káptalan utcában (in pia tea quondam capitulari) és egy mecsetet arra az időre, amíg a várban Szent János székesegyháza újra felépül. A nyugati oldalon Szent Mihály templomát a plébániának engedte át [75]. A kamarai adminisztrátor 1689. február 28-án a bécsi császári udvari kamarához intézett levelében beszámol arról, hogy az Egerbe való bevonulásuk alkalmával körülbelül 800 házat találtak telkestől és mindegyiket 100—100 birodalmi tallérra becsülve, ez 100 ezer forintot tett volna ki, ha akadt volna annyi jómódú ember, aki ebben a városban megtelepedett volna. Ilyen azonban kevés akadt, és meglehetősen sok házat kellett a püspöknek, a káptalannak, a jezsui354