Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

4. ábra Eger 1687-ben (De Rossi metszete) táknak s a többi szerzetes rendeknek ingyen átengedni. A 100 zsoldos hajdúnak is kellett lakást adni, végül a leégett és elpusztult falvak parasztjai is az itteni üres házakba húzódtak, ezek azonban kötelesek házaikat, falvaikban újra felépíteni és oda visszatérni [76], Fischer Mihály kamarai adminisztrátor a császári kamarához 1688. január 10-én kelt felterjesztésének 14. pontjában arról számol be, hogy az Egerben maradt és kereszténnyé lett törökök és a „rácok", továbbá az idetelepített jövevények azzal a kérdéssel fordultak hozzá, vajon a királytól nem fognak-e bizonyos immunitásokat és kiváltságokat kapni. Fischer a kamarai levéltárból kikerestette Eger város régi urbáriumát. Ebből az derült ki, hogy a város lakói valamikor „ad beneplacitum regium", tehát a király tetszésétől függőleg, addig, ameddig bizonyos exemptiókat (kiváltságokat) élveztek ugyan, ebből azonban korántsem következik, hogy Eger régente formális (szabad és királyi) város lett volna, vagy pedig állandó privilégiumokat kapott volna, annál kevésbé, mert a lakosság — kivéve a nemeseket —, mind paraszti rendű volt. Minden utcának megvolt a maga külön bírája és a város egykor nem volt, úgy mint ma (ti. 1688-ban) körfallal és kővel bélelt árokkal kerítve, hanem csak kerítéssel. Jelenleg azonban — írja Fischer — valamennyire városias jellege és formája van, s így meg21* 355