Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

„Niioolauis Báthori iacet hoc sub Marmore Praesul, Gloria qui Sanctae Religionis erat. Quidquid halbent legum speciosa Volumina, norat, Noverat et, quidquid Pagina Sacra docet. Históriás omnes eeleibravit Carmine Vates, Lingva latina sáibi, Graecaque nota fűit, Te, Regina Poli coluit. Tibi nobile struxit, Hoc opus, Obsequie Proemia red de pio! Scilicet hanc Animam, Posito iam Corpore, Virgo Angelico socies, perpetusque Choro!"[15], Báthori nagyszerű alkotásainak néhány művészi darabját még ma is szemlélhetjük a váci múzeumban. Láthatunk egy durvaszemű homokkőből kifaragott timpanont; szemcsés homokkőből csúcsívesükön ornamentum faragványt; csúcsíves-kori ablak- vagy ajtópárkány-töredéket, továbbá a múzeum folyosóján, mihelyt belépünk, szemünkbe tűnik egy szép félhenger alakú oszloptöredék vörösmárványból. Továbbá több ballusztrádot, alapzattöredéket, keret-, tábla- és címer-töredéket láthatunk, amelyek mind a renaissance-korból származnak. Irodalmi és tudományos működésük Hazánk a XV. században Olaszországgal szoros érintkezésben volt. Mátyás király, valamint a főurak és főpapok udvarait olasz írók, tudósok, művészek, színészek, lovagok és a legkülönfélébb foglalkozású iparosok vették körül. Egyesek jövendöltek, mások Platónt tanítottak, vagy filozófiai és teológiai vitákat rendeztek. Bölcselkedésük, jövendölésük, udvarlásuk bizony egy kicsit sokba került királyainknak, főurainknak és főpapjainknak, de megérte, mert a bevándorolt olaszok között csakugyan voltak olyanok, akik önzetlenül, csak az irodalom és a tudományok előbbrevitelén fáradoztak. Viszont az is igaz, amit Janus Pannonius szemére is vetett Galeottonak, hogy: „Sokan csak nyerészkedés és meggazdagodás céljából keresték fel Mátyás udvarát" [16]. Vác renaissance püspökei és papjai a kor irodalmi és tudományos tevékenységéből is méltóképpen kivették részüket. Az elsőbbség ezen a téren is kétségtelenül Báthori Miklóst illeti meg. A magyarországi humanista írók egyik legjobbja volt. Tudományszerefete és szorgalma valóban a renaissance-kor legnagyobb tudósainak buzgalmára emlékeztet. Szüntelenül tanult és olvasott. Lemásoltatta a római klasszikusok műveit és megszerezte a görög klasszikusok fordításait. Jelentékeny könyvtárral és kódex-gyűjteménnyel rendelkezett. Váradi Péter kalocsai érsek, aíki maga is jeles humanista és szigorú bíráló volt, egyik levelében ezeket írta Báthorinak: „Levelét nagy élvezettel olvastuk. Ékesszóló előadása, irályának tisztasága és szabatossága a hajdan-kornak rajta átlengő komoly méltósága gyönyörrel töltöttek el. Alig fejezhetjük ki szavakkal azt, hogy atyaságodnak a természettől nyert nemes szellemét a könyvek szorgalmas olvasása, a tudomány művelése és az erény szeretete mennyire megdicsőítették" [17]. 329