Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

cesco Bandini — aki később Báthorinál az udvari könyvtáros tisztségét töltötte be — 1476-ban Budára jött, ahol humanista műveltségével rövid idő alatt megnyerte Mátyás király kegyét és bizalmát. Ficinus magyar barátai közül elsősorban Báthori kegyeibe ajánlotta Bandinit és önmagát, amidőn ezt írta: „Szeresd kérlek, amint ezt teszed is a te Marsiilmsodat, ki téged 'kiváló erényeid miatt forrón szeret. Szeresd hasonló módon a mi Bandininket is, ezt a kiváló elméjű és nagyszerű embert; pártfogolj mindkettőnket, ha helyesnek látod, a boldog Mátyás királynál" [2]. Ban dinihez írt egyik levelében pedig ezeket mondja Báthoriról: „Nem merek róla bővebben írni, mert ha érdemeit ki akarnám fejezni bármilyen terjedelmes, másokat untató is lenne, mégis kevésnek tartanám azt az érzelem nagyságához képest" [3]. Báthori Miklós ebiben az időben mindig azon fáradozott, hogy Marsiliust Budára csalja, ahol azután a firenzeihez hasonló platóni akadémiát állítana fel. Ficinus 1479 május havában gyönge egészségi állapotára hivatkozva ezekkel a szavakkal utasítja vissza Báthori meghívását: „Nehéz nekem odamennem. Azután még nehezebb lenne az alatt az éghajlat alatt élnem. Hogy helyesebben szóljak, ha hozzátok mennék, előbb el kellene tőletek válnom, mint visszatérnék . . . Ég áldjon benneteket boldog lelkek s dacolva a hegyekkel, amik látszólag elválasztanak bennünket, éljetek velem együtt; éljetek velem együtt, ti boldog és a legmagaslóbb Hegyeknél is kimagaslóbb lelkek" [4]. Marsilius maga helyett egyik kedves emberét s rokonát, Sebastian us Salvinust ajánlotta Báthorinak. Ezután a váci püspök nagy buzgalommal igyekezett terveinek Salvinust megnyerni. 1480-ban maga is írt neki, majd Francesco Bandinivei is íratott levelet, amelyben kecsegtető anyagi javadalmakat helyezett kilátásba, ha eljön Magyarországra. Salvinus jövetele már szinte biztosnak látszott, de a hosszú készülődés alatt elment a kedve a magyarországi úttól és nem jött el, noha Báthori még 1483-ban is várta levelét és bízott hazánkba való jövetelében. Báthori és a magyar platonisták még 1487-ben is sürgetik Ficinust, hogy vagy maga jöjjön, vagy küldjön valakit, aki a platonista filozófiát magyarázza. „írod — válaszolja Báthorinak egyik levelében —, hogy a győzhetetlen magyar király, Platón filozófiájának magyarázása céljából az én jelenlétemet óhajtja, amit te is nagyon kívánsz s még néhányan mások. Kéred, hogyha én magam kevésbé tudnék útrakelni, legalább enyéim közül küldjek hozzátok valakit, aki ebben az ügyben a ti kívánságtöknak eleget tenne. Én minden erőmmel rajta leszek, hogy atyámfia, a mi Sebastiánunk, vagy ha ő elfoglaltsága miatt nem tehetné, az enyéim közül valaki hozzátok menjen" [5], Sebastianus Báthorit nagyra becsülte, de mégsem jött el. Engesztelésül és nagyrabecsülésének jeléül több munkáját néki ajánlotta, így a „Rabbi Sámuel Judaeus Contra Judeorum proterviam inanemque in dies spem" c. munkájának átdolgozását, amely a Bibliotheca Nationaleban levő firenzei kódexben van. Ebben a firenzei kódexben van 21* 323