Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

még két másik munka is, amely szintén Salvinustól származik, de az ajánló sorok előtt üres helyet hagyott, annak a neve számára, akinek a munkát dedikálta volna. Juhász László a Bibliotheca Riccardionában talált egy kéziratot, amelyet Salvinus másolt le a firenzei kódexből. Ebben a kéziratban azonban Salvinus a második munkáját is Báthorinak ajánlotta. Ugyancsak ebben a kéziratban megtalálhatjuk Salvinusnak a ,,De lotione pedum" c. beszédét is, amelyről Juhász László véleménye szerint: „föltehetjük, hogy mivel a másik kettővel együtt fordul elő, szintén Báthorinak ajánlotta, habár az ajánló nevének helyét üresen hagyta" [6]. A „De sacramento" c. művét külön kötetben küldte el Báthorinak. Nagyfontosságú Huszti Józsefnek az a fölfedezése, hogy a Vatikáni Könyvtárban megtalálta Salvinusnaik a leveles-könyvét (Vat. Lat. 5140.). Ebben Mátyás királyhoz egy, Báthorihoz pedig két levelet találhatunk. Ugyancsak Salvinus egy másik levelét Johannes Nicolinus athéni érsekhez és Báthori Miklós váci püspökhöz címezte és ebben a levelében a praedestinatio tanát fejtegette. De nemcsak Salvinus, hanem mestere Ficinus is, a hozzáírt leveleken kívül neki ajánlotta egyik filozófiai munkáját. Ez azért is jelentős számunkra főleg művelődéstörténeti szempontból, mert a híres firenzei humanista bölcselő és író egy magyar, mégpedig a váci püspöknek ajánlatta ezt a művét. Érdekes, hogy Ficinus leveleiből egy pár még ma is megvan s ezzel szemben a jeles magyar humanisták: Vitéz János, Janus Pannonius, Garázda Péter, Várdai és Báthori levelei — Janus Pannoniusét kivéve — mind elvesztek. Báthori levelezésben állott Bervaldus Fülöppel, a jeles bolognai tanárral is, aki egyik könyvét szintén neki ajánlotta. Egyik levelében ezt írja, hogy: „Olaszországban alig van tudós, aki Báthori barátságával ne dicsekednék és akit ő ékes leveleivel föl ne keresne" [7]. Termini olasz író, 1915-ben, a híres szicüiai olasz humanistának, Ransanonak a kéziratából közöl egy részt, amely igen becses anyagot szolgáltat Báthori olasz humanista összeköttetéseire és irodalompártoló egyéniségére vonatkozólag. Ebben Ransano azt mondja Báthoriról, hogy: „Az itáliaiaknak igen nagy szeretője, ti. azoknak, akiket magához befogadott, erényeiknek vagy jóságos szolgálatuknak jutalmául vendégszeretetével és ajándékaival halmozta el őket" [8]. Ugyancsak Ransano őrizte meg kéziratában Angelus Callimachus Siculus költeményét, aki versbe foglalta Báthori erényeit és érdemeit. Példának egy-két sor Callimachus költeményéből: „Benned visszaragyognak a hűség és mérhetetlen kegyesség csodálatos szeretete..." stb. [9]. Ilyen magasztaló és dicsérő sorokból áll az egész költemény. Ransanotól tudjuk, hogy Callimachus járt Magyarországon és Báthori udvarában szíves és kellemes fogadtatásra talált. Callimachus Siculusról csak 1915 óta tudjuk, hogy ő szintén azok közé az olasz 324