Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

esemény, visszaemlékezés lazán tapad a vázhoz. Sok novellisztikus regénye van, amelyek novellafüzérből állanak —• „Pataki diákok", „Az ősdiák", „Különös utazás", „Mit búsulsz, kenyeres .. ." —, de az író éntörténetének megszakíthatatlan folyamata összefűzi a lazán összefüggő eseményeket, vagyis az alapváz az író élettörténete, amelyből mindig más-más életpillanatot mutat be, amelyeknek egymásutánja sem krono'lógiailag, sem eseményszerűen nem függ össze. Az első személyben beszélő főhős — az író — személyes és írói varázsának hatása kelti a szorosialbb összefüggés érzését. A legszilárdabb kompozíciója az eposzi levegőjű regényének van, az „Esze Tamás, a mezítlábasok ezredese" c. művének. Komáromi nagy regényeinek legjellemzőbb alakjait, vagy jeleneteit novella formájában külön is feldolgozta. Természetesen így töb regényrészletet novella formában is sokszor a legkisebb változtatás nélkül viszontláthatunk. Másrészt nagy lélegzetű regényeinek alakjait miniatűrben megmintázza novellákban, és a miniatűrökből épül fel a vaskosabb regény. Drabant Péter, a könnyelmű egyetemista észbontó eleganciáját levetve, ágyban fekszik, mert nincs mit felvennie, „Az ősdiák"-han meg „Egy régi őszön" (Szülőföldem szép határa c. kötet) c. novellában is. Szikora tanító úr hazafias kirohanásait halljuk a Habsburg-ház ellen a „Harangoz a múlt''-ban, meg az „Egyszer régen" c. novellában. (Szülőföldem szép határa c. kötet.) Csopak Jóska segédjegyző a havi fizetését egy-két nap alatt elmulatja, a Terka néninek még lakbért sem tud fizetni, az „Elment a nyár"-ban meg „Hír a falumból" c. novellában. (Öszi verőfény c. kötet.) Komáromi apai nagyapja, a rettenetes fokozák verekedik a „halállal" a „Hé, kozákok"-ban, s ugyanezt a történetet olvashatjuk a „Verekedés a halállal" c. novellában is. („Vidróczki s még néhány ágrólszakadt" c. kötet.) Komáromiék kertjében — több regényében — láng csap fel. Azt hiszik, hogy ott kincs van elásva, s kutatni kezdenek a kincs után. A „Régi ház az országútnál" c. regényben Turbis Antal elkáromkodta magát a kincsásás köziben, s azt mondták, akkor esett le a kincs a föld mélyébe. „A tehenke" c. novellában (Rongyos gárda c. kötet) viszont Vajda György káromkodott a hasonló helyzetben. Vidróczki a háborúalatti hőstetteivel dicsekszik, hadnagynak adja ki magát „A régi szerető"-ben és az „Úton Vidróczkival" (Szülőföldem szép határa c. kötet) és a „Vidróczki" (Vidróczki, s még néhány ágrólszakadt c. kötet) novelláiban. Nem mindig lehet nyomon követni a regények és novellák azonos szituációit, mert néha az epizódok magvát megtartva ugyan, új színekkel és részletekkel gazdagítja az író azokat egyes írásaiban. Komáromi azonos helyzeteket ismétel, miért érezzük mégis, hogy felkelti a változás, az idő folyásának érzését? Az idő változását azzal érzékelteti, hogy mindig más-más hangulat következik, s a hangulatváltozás sora adja az idő múlásának érzését. A sok epizód és hangulatváltás megengedi, hogy a regények főbb szereplői mellett sok mellékszereplőt vonultasson fel. A mellékszereplők sokszor valami érdekes, ritka, furcsa, szokatlan vagy feltűnő emberi tulajdonság hordozói. Bakura Dániel, Drabant Péter, Zohor Ábris, Szabó Béni bácsi, Vidróczki, Csuhánszki, Csopak Jóska, 296