Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

ez volt a legkedvesebb regénye. A „Zúg a fenyves" a legjellegzetesebb alkotás abból a szempontból, hogy Komáromi milyennek képzeli a női és férfi ideált. A két nem harcának hosszú útját ebben ábrázolja a legrészletesebben. Mayer Teri, a regény hősnője előttünk fejlődik a kacérkodó, hiú kislányból érett, szerelméért küzdeni tudó asszonnyá. Mayer Teri Kálmánnal, a regény férfi főszereplőjével először csak ingerkedik, heccelődik, azután komolyan beleszeret. A komoly, mély szerelem megszületéséig Kálmán alakította, fejlesztette kapcsolatukat, utána a szerelmes, felnőtté érett lány irányítja további sorsukat. Sok epizód, mellékesemény gátolja a két szerelmest abban, hogy véglegesen megtalálják egymást. Az író sokszor mesterségesen nyújtja az egyes epizódokat. A regény megoldása sok romantikus vonást rejt magában. Mayer Teri a sok akadály és megpróbáltatás után ott akar találkozni Kálmánnal, ahol kutatva nyomát, elvesztette őt szeme elől. Kálmán jellemfejlődéséről nem nagyon beszélhetünk a regény cselekménye folyamán, annál szembetűnőbb az, hogy Mayer Teri a szemünk előtt érik öntudatos, érzelmekben gazdag, szerelméért küzdeni tudó asszonnyá. Komáromi a férfi és a nő viszonyát feszegető regényeiben többségében ugyanazokat a módszereket alkalmazza, mint a „Zúg a fenyves"~ben. A női és férfi szereplőket hosszú, nagy kitérőkkel tarkított úton viszi végig, amíg eljutnak egymáshoz, és érzelmileg teljesen összehangolódnak. A férfit, amilyennek megismertük a regény elején, olyannak találjuk a regény végén is. A női szereplő azonban legtöbbször előnyére változik meg. Komáromi nőalakjai többségükben túlzottan eszményítettek: „Az idegen lány" és a „Reménytelen szerelem" c. regényei a kompozíció és jellemábrázolás tekintetében azonosak a „Zúg a fenyves"-sel. „Az elvált feleség"-ben megrövidül a házasságig eltelt idő, az író inkább a házasságban kutatja a nő és a férfi boldogtalanságának okát. Arra a következtetésre jut, hogy a fiatalok megértenék egymást, boldogok lehetnének sókkal hamarabb is, ha jobban alkalmazkodnának egymáshoz. A nő és a férfi harmonikus viszonyának lehetőségeit kutató regényeiben is feltűnnek a jellegzetes Komáromi-figurák, csak mindig más névvel. Az „Elment a nyár"-ban Csopak Jóskával találkozunk, aki az első nap elmulatja a fizetését. Az „Elvált feleség"-ben Madár tanár a keresztrejtvény „matador" az érdekes, mosolyt fakasztó figura. „Az idegen lány"-ban Csuhánszky, a nagy csatangoló az egzotikus alak, a „Reménytelen szerelem"-ben Vaczulik, a fanatikus ember, Árpád sírját kutatja. Komáromi a történeteit ezeknek a fantasztikus embereknek a megjelenésével szakítja meg, eltréfálkozik, elnevetgél rajtuk, azután folytatja a megkezdett történetet. Ezeket a figurákat kissé túltipizálta, és sokszor fellépésük erőltetettnek hat. Külön kell beszélni Komáromi János kompozíciós művészetéről. Komáromi regényeinek kompozíciója nem szilárd, hangulatokat ismétel. Néhány nagyszabású regényénél, mint a „Régi ház az országútnál", „A régi szerető", „Esze Tamás, a mezítlábasok ezredese", az igényes téma megkívánja a szilárd szerkezetet és a tartalom és forma dialektikus egységéből fakad, hogy a komoly tartalom kialakítja a megfelelő adekvát formát is. Regényei többségében a sok apró, az íróban felötlő 295