Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

naszolja el lovának, hogy a sok folttól ugyan nehéz a nadrágja, zsíros kalapja pedig a lapockáját verdesi . . ." [37] (Mit búsulsz, kenyeres.) A „Cs. és kir. szép napok" c. írása a bécsi sajtóirodán töltött nap­jait meséli el. Komáromit sokan álmodozó, merengő írónak tartják, ép­pen ez a műve bizonyítja, hogy van érzéke a szúráshoz, támadáshoz is. Hibája az, hogy kicsit megbocsátó humorral ír a bécsi sajtóirodáról. Az elnéző mosoly jellemző Mikszáthra, Móriczra és Krúdyra is, de csak pályájuk egyik szakaszán, s túljutnak ezen a ponton, később bírálatuk élessé válik, és a magyar valóságot irgalom nélkül pellengére állítják. A korrupt, züllött, erkölcstelen úri Magyarország és képviselőivel szem­ben félretesznek minden illúziót, és bátran leleplezik a velejéig rothadt rendszert. Komáromi nem tud és nem is akar lépést tartani a pályáju­kon ábrázolásmódjuk elmélyülésével és kíméletlen, őszinte bírálatukkal felfelé haladó művészekkel. Ha kissé megbocsátó hangon is, de Komáromi a „Cs. és kir. szép napok"-ban leplezetlen őszinteséggel mesél a császári és királyi had­ügyminisztérium irodájáról, a címkórságban szenvedő Hunke 'kapitány­ról, az elaggott vezérőrnagy verskísérleteiről, és a viszonylag békés sajtóiroda háborúsdi játékáról. „A régi szerető "-ben a háború borzalmaiból a békés életbe, a régi szeretőhöz visszataláló ember útját rajzolja meg. Lélektani regény ,.A régi szerető", a női psziché finom boncolgatása. „A régi sze­rető" testvérkéje sokban rokon „Az idegen lány" Hedvigjével. Ne­héz kiismerni a női szeszélyt, fáradságos hozzáférkőzni egy bonyolul­tabb jellemhez, nagy kitartást igényel egy mély gondolkodású, álmo­dozó, de nagyműveltségű lány meghódítása, de megéri -— ez Komáromi tanítása. Ha feloldottuk a lány bizalmatlanságát, megismertük érdeklő­dési körét, vonzóvá tudtuk tenni számára azokat az eszméket, amelye­ket magunk is szépnek, erkölcsösnek és igaznak tartunk, akkor nagy lépést tettünk a „testvérke"-féle talán kissé egzaltált lányok megnye­résére. A regényben feltűnik a rokonszenves, nagy hazudozó Vidróczki is, aki meg nem történt haditetteivel dicsekszik, s mosolyt fakaszt a há­ború vértengerében is. A „Szomorú éjszakák" és a „Ferdén süt a hold" c. műveiben is elítéli az esztelen vérontást. A férfi és a nő viszonyát tárgyalja sók regényében. A három főbb témakör köré csoportosuló alkotásai is feszegetik ezt a kapcsolatot, de talán külön csoportba is lehetne elemezni néhány írását. „Az idegen lány", „Reménytelen szerelem", „Az elvált feleség", „Hat vőlegény", „Elment a nyár", „Zúg a fenyves", azok a regényei, amelyekben fő­témaként szól a férfi és nő viszonyáról, de a többi művei is keresik a fiú és leány harmonikus kapcsolatának lehetséges módját. A Komáromi regények tipikus felépítése az, hogy a fiú és lány küzdenek egymásért, de akadályök merülnek fel, köziben regényről regényre azonos figurák jelennek meg. regényről regényre részben vagy teljesen azonos epizódok ismétlődnek, s végül a leendő fiatal pár egy­másra talál. Feltűnik Vidróczki vagy sorstársainak szórakoztató figu­rája, s valami valószínűtlen történettel ejti ámulatba hallgatóit. A férfi és a nő kapcsolatának típusregénye a „Zúg a fenyves", Komárominak 294

Next

/
Thumbnails
Contents