Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

XVIII. század eleje, örök ihletője maradt Komáromi Jánosnak. A XVII. század történelmét sokat tanulmányozta, a kort ábrázoló könyveket olvasott, levéltári adatok után kutatott. Az „Ordasok" c. regényében felhasználta az összes felgyülemlett anyagot. Az „Ordasok" az a parádés műve, amelybe beleírta az egész írói egyéniségét, írói pályáját, alapeszméjét, kincseskamrája minden időálló nemes értékeit, szinte úgy mondhatnám, leltár szerint." [34] (Protestáns Szemle. 1932. 64. oldal. Karácsony Sándor.) A regény Komáromi heroikus optimizmusát tükrözi. Keczer Gábor nemesifjú sorsát mutatja be a Wesselényi-féle összeesküvéstől, Thököly kurucharcán keresztül, Esze Tamás felkeléséig. Keczer Gábort a valamikor szeretett lány — aki egyébként labanc kém — a hóhér kezére adja, de Keczer Gábor 16 éves fia már nyergeli lovát, és készül Esze Tamás táborába. Az „Ordasok" sorsa örök sors. Ki nem irthatják őket, meg nem semmisíthetik őket, de ők sem érhetik el céljukat. Komáromi megérezte és megértette a kuruckor lélektanát. A kuruc hősök rendületlen bizakodással nap mint nap újjáélesztett optimizmussal fognak fegyvert a szeretett magyar hazáért, de a haza közömbös marad irántuk. Komáromi maga is érzi, hogy regényeit a kuruc hősök győzelmével sohasem zárhatja le, de a téma állandóan kísérti, és újra meg újra támadásra indítja rettenthetetlen kurucait. Sok jellemző vonást figyelhetünk meg Komáromi stílusából az „Ordasok" c. művében. A túlzás az egyik fő jellemzője, a toprongyos, rosszul felfegyverzett, elcsigázott kuruchadat valami gigászi erejű seregnek tünteti fel. Megbízható és megbízhatatlan krónikákat, anekdotákat alkalmaz és kever. Elbeszélés közben szemrebbenés nélkül nagyít. Thökölyt elfogatja a török basa, és a sátort harmincezer kontyos török veszi körül, egymás után meséli el a kuruc és labanc kegyetlenkedéseket, a kuruc kegyetlenkedéseket jogosnak, igazságosnak tartja. Ez művészi pártállás az „Ordasok" mellett. Komáromi a romantikát is beleviszi a kurucok csatáiba. A kuructárgyú regényei Komáromi leghaladóbb alkotásai, mert ezekben bátor hitet tesz a szabadságharcos szegénylegények mellett, elismeri a néptömegek harcának jogosságát elnyomóik ellen, és sorsközösséget vállal velük. A Rákóczi szabadságharc szomorú végét, a kényszerű bujdosást mondja el a „Zágon felé" c. regényében. Az olvasó is teljesen beleéli magát a bujdosók lelkivilágába. Pethő Sándor ezt írja a műről: „De nem is akarunk felrezzenni a melankóliának abból az egyhangú, tompa zúgásából, amelynek hatalma eluralkodik érzéseinken, kedélyvilágunk fölött, az idegzsongító muzsika, amit a rezignált mélabú, az elhalkult ós megtisztult életfilozófia és az öldöklő honvágy motívumaiból kavart". [35] (Magyarság. 1934. évf. 251. szám.) A mű középpontjában Mikes áll. A mű sok apró epizódot, könnyes, borongós, halkszavú viszszaemlékezést ad a bujdosók életéből, akik a „nagy viharból" idegenbe menekültek. Komárominak ebben a művében még a bujdosók felett is ott lebeg a jövőnek egy bizonytalan ígérete. Hazajutnak talán. A kuruckor szomorúságából, lehangoltságából sok mindent felf edezhetünk a harmadik témakör regényeiben is. A háborús emlékeiből szőtt írásai, a háború idegtépő borzalmaiba került ember lélekrajzát adják. A háború vad vihara közvetlenül éri Komáromit, maga is szenvedő áldo292