Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

vasható: „Mától fogva fixfizetésem öt és egyéb jövedelmem tíz százalékát Ágneske részére fogom eltenni". (Naplója.) Ilyen változatos, heterogén szövegrészek váltogatják egymást a napló minden lapján. 1921ben a Petőfi Társaság munkásságának elismeréseképpen tagjai sorába választja. Majd a Petőfy-ereklyék és kéziratok elhelyezésére alakított Petőfi Háznak az őre lett. 1922-ben a Bajza utcai Petőfi Házban kapnak lakást. Egyesek szerint a ház rendkívül tűzveszélyes volt. Mikor Komáromi ezt meghallotta, nagyon megijedt, s nem is nagyon mert eltávozni a házból. Ha elment, mindig arra kérte Licskónét, a házmestert, hogy ne fűtsön. 1923-ban már a Petőfi Társaság titkára. 1923 júliusában születik meg Jánoska, a család második gyermeke, a mindenkori kedvenc. Az író rendkívül büszke gyermekeire, és társaságban csak róluk áradozik. írói pályája is egyre felfelé ível, népszerűsége szakadatlanul nő. A 20-as évek derekán lát napvilágot a „Pataki diákok", az „Idegen leány", „Hat vőlegény" c. művei. Komáromi azonban ezekben az években sem lát világosabban, s bár a kormány állandó bírálója marad, de viszont akkor érik meg íróilag, mikor az ál írói ellenzék magához tudja vonzani, s mivel nincs szilárd haladóan előrelátó világnézete, ezért beleesik az ál írói ellenzék vermeibe. írásaiban néha fel-felbukkan a kétkedés hangja, de Komáromi hatalmas optimizmusával mindig megnyugtatóan oldja meg magának a kétségokozta problémákat. A növekvő írói hírnév is megnyugtatólag hat rá. 1924 december 27-én a „Magyar Gyorsírók Egyesülete" alelnökévé választja. Az 1925-ös év betegséggel kezdődött. Rengeteg időt töltött íróasztala mellett, csak úgy ontotta regényeit, és az óriási erőfeszítés felőrölte idegeit. 1925. február 24-től március 13-ig a III. számú Belgyógyászati Klinikán feküdt „encephalitis lethargia" diagnosissal. Ugyanezen évben volt az erős spanyolnátha-járvány, amelyet szintén megkapott. Az erős nátha a mozgatóidegeket támadta meg, arra is gondoltak, hogy agykéreggyulladása van. Ehhez járul a magas vérnyomás is. Többször vért vettek tőle. Az orvosok feltétlen klímaváltozást javasoltak. Ettől kezdve sokszor megfordult Üjhelyen, Patakon és Miskolcon. Különösen Patakon tölt hosszabb időt, s minden évben többször vissza-visszatér. 1926ban a „Pataki diákok" megjelenésekor nagy vacsorát adtak tiszteletére Sárospatakon, amelyen az ünnepi köszöntőt Üjszászy Kálmán szenior mondotta, aki jelenleg a Pataki Nagy Könyvtár igazgatója. Ez időben ismerkedett meg az író Egey Antallal — aki ez időben is Sárospatakon tanár, akivel rokonságba is került — és együtt jártak gyakran kirándulni, főleg Felső-Regmecre, mert onnan a Ronyva partjáról láthatta kedvenc faluját, Legenyét. Egey tanár elmesélte, hogy ekkor a betegségével járó fáradtság erősen látszott rajta. Ábrándozó, csapongó ember volt, nem nagyon lehetett vele beszélgetni, mert mindig a saját gondolatain járt az esze. Lassan, vontatottan beszélt. Szinte minden ismerősének suttogóvá gyengült hangján eldicsekedett azzal: a „Zúg a fenyves" tizenötezer példányban jelent meg. Patakon legtöbbször a kollégiumban szállt meg. Sok időt töltött együtt kedvenc barátaival. H. Bathó János zenetanárral, Kiss István ügyvéddel és Bálint József tanárral. 282