Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János
az, hogy folytassa a hagyományok kitaposott útját, vagyis a nemzeti klasszicizmusban, az úgynevezett népi-nemzeti irányban látták az irodalom fejlődésének útját. A hivatalos irodalom képviselői rágalmakat szórtak a Kommünnek a proletariátus számára sorsfordulót hozó napjaira, és üldözték azokat a haladó gondolkodású írókat, akik együttérzéssel szemlélték a munkásság nagyszerű harcát, vagy részt vettek a derűsebb jövő formálásában. A 10-es évek végén Komáromi az újságírás mellett egyre több időt szentelt a novella- és regényírásra. 1917-ben jelent meg a ,,Tilinkó" c. elbeszéléskötet, 1919-ben pedig megjelent az első regénye, az „Elment a nyár". Még 1919 őszén az „Elment a nyár"-ból színdarabot kezdett írni, „Falusi játék" címmel. „Császár Elemér külön figyelmeztetett, hogy írjam át". [17] (Naplója.) 1919 augusztusában megszületik Ágneske, Komáromiék első gyermeke, s ettől kezdve az apa elhatározza, hogy fizetésének egy részét minden hónapban félreteszi Ágnes részére. 1920. március 11-től egy új naplót kezd írni, amelyben rendszeresen bejegyzi jövedelmét és kiadásait, regényeinek és novelláinak megjelenéseit, és sok magánjellegű beírást eszközöl. A naplóját kisebb megszakításokkal 1937. február 2-ig vezette. Komáromi köziben megvált a Budapest Hírlap-tói, és Milotay István lapjához, az „Üj Nemzedék"-hez került. 1920 decemberében Milotay vezetésével az egész szerkesztőség kivált az Üj Nemzedékből, és Milotay István és Pethő Sándor vezetésével megalapították a „Magyarság" nevű napilapot. Komáromi János is a Magyarság munkatársa lett. A Magyarság Habsburg-párti legitimista lap volt. Komáromi nem volt legitimista, azért volt itt, mert innen nyugodtabban bírálhatta a kormányt. Később Tormay Cecil lapjához, a „ Napkelet "-hez megy, amely a hivatalos irodalom politikájának szószólója volt. Tormay Cecil lapjánál azonban sok tehetséges és jóhiszemű író is megfordult, akiktől Komáromi sokat tanulhatott. Komáromi János egyre nagyobb erővel látott hozzá, hogy gazdag élményanyagából novellákat és regényeket formáljon. A napilapok és folyóiratok hasábjain egyre gyakrabban tűnnek fel Komáromi folytatásos novellái és regényei, sőt néhány elismerő cikk is születik. A hivatalos kiritika is kezdi elismerni Komáromi tehetségét. De nemcsak újságokban, hanem regényalakban is megjelennek írásai. A 20-as évek elején kerül nyomtatásra a „Rongyos Gárda", „Szegény legények", „Esze Tamás . . .", „Zúg a fenyves", „Vidróczki s még néhány ágrólszakadt", „Hé, kozákok" és a „Régi szerető". A „Zúg a fenyves" „Teri" címmel, a ,,Hé, kozákok" pedig „Hé, Kozákén" címmel németül is megjelent. Az 1920-ban kezdett naplójában szinte minden napjáról pontos beszámolót ad. 1921. április 30-i dátum alatt ezt olvashatjuk: „E hónap utolsó napja annyiban érdekes, mert ugyané hónap első napján délelőtt 11 óra 11 perckor léptem be a szombathelyi püspöknek, Mikesnek kertjébe . . ." [18] (Naplója.) Számomra, mint szombathelyi tanárnak, kuriózumszámba menő érdekesség az, hogy Komáromi János Szombathelyen is megfordult. Pár sorral lejjebb ezt írja naplójába Komáromi János: „tegnap volt kilenc éve, hogy megkértem Icust". Alatta ez olvas281