Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

szabatosabb" munka címén 5 korona a jutalma. Az év végén a Klobusiczky-alapítványból, mint jeles tanuló 25 korona 20 fillért kap. A negyedik év végén már az élményitkereső, szárnypróbálgató írót anyaggyűjtő útján látjuk. 1906 nyarán Székely János nevű osztálytársával az Alföldre látogat. Ez az alföldi kirándulás irodalmi megfogalmazást is kapott. Az 1906—1907-es tanévben már V. gimnazista. Tiszta egyes bizonyítvánnyal és a Klobusiczky-alapítvány 40 korona jutalmával, a Magyar Gyorsírók Egyesülete 10 koronás aranyat jelentő második díjával fejezi be az évet. VI. gimnazista, mikor megírta a „Gyalog az Alföldön" c. rövid kis elbeszélését, amelynek anyagát a IV. gimnazista korában tett kirándulásból merítette, s amelyet be is küldött a Magyar Turista Egyesület 1907—1908-i országos pályázatára. „Pályamunkám... megnyerte az első díjat". [12] (Valamit magamról. 210. old. Komáromi János „Emlékeim" c. kötet.) Ez a kis elbeszélés nyomtatásban is megjelent. A novella arról szól, hogy Komáromi egy fiatal barátjával bebarangolja az Alföldet, s máról holnapra élnek, a jószívű emberektől kapnak szállást és élelmet, de a kirándulás végén az útközben többször méltatlankodó barát is kénytelen elismerni, hogy sok szép élményt gyűjtött, és az Alföld csodálatos varázsa őt is megfogta, s máskor is szeretne ilyen szép kirándulást tenni. A műnek nincs szilárd kompozíciója, érett megformálása, mégis híven tükrözi Komáromi természetszeretetét és későbbi regényeinek egyes alapmotívumait. Komáromi az elbeszélés megjelenésétől számítja írói pályáját. Még VI.-os korában a Magyar Gyorsírók Egyesülete 1908 december 15-i pályázatán az első díjat nyerte el, a velejáró 8 koronával együtt. Komáromi nagy népszerűségnek örvendett a kollégiumban, és heted- és nyolcad gimnazista korában több tisztséget bízták rá. Elnöke lett a főgimnáziumi gyorsíró körnek és az Erdélyi Önképzőkörnek. „Az Erdélyi Önképzőkörben sok díjat vittem el, s VIII.-os koromban egy regénnyel lettem első. „Tiszavidéki hangok" volt a címe, s 6 koronát nyertem vele. Első versem viszont, amellyel feltűntem az önképzőkörben ... a ,,Bujdosó Kuruc Keserve". . . [13] (Valamit magamról. 212. old. Komáromi János „Emlékeim" c. kötet.) VII. gimnazista korában már gyakran írt verseket, amelyek a Sárospataki Ifjúsági Közlönyben is megjelentek néha. Az élet hajnalán kapaszkodó ifjú az első szerelmek ébredésének szálaiból fűzögeti verseit. A „Levél Anikónak" c. verse, amelyet 1908 novemberében írt Patakon, a szerelmes ifjú búcsúzó szavait próbálja költői formába kényszeríteni. Jelentősebb a „Piroska ciklusa", amelyben a csokonaias dévaj pajzánság hangvételét utánozza. Ezeket a verseket 1909-ben írta nagyrészt Patakon. A „Piroska édes!. . ." c. költeményében a legjobban tükröződik a Piroska versek alaphangulata. Piroska lelkem Csak még egy szóra! Egyezzünk ki hát Szépen egy csókban. 17* 275