Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János
Ebbe a kollégiumba került a kis Komáromi 1902-ben. A szegényes családi viskó, a portengerben fürdő eldugott falu után, óriási élmény volt Jánoska számára a sárospataki kollégium. A kis diák aggódó rémületével, naiv rácsodálkozásával döbbent ibele ebbe az új világba. Deák Gézának, Komáromi János szépírás- és rajztanárának a felesége, aki jelenleg is Sárospatakon lakik, így emlékszik az elsős mendurra: nagyfejű, de vékonytestű, borzas, szőkehajú kis parasztgyerek volt. Komáromi maga is gyakran és szívesen emlékszik a pataki évekre. A későbbi regényeiben is az ifjú mendur aspektusán keresztül valószínűtlen arányokban megnagyított professzorokat és tógátusokat ábrázol. De nemcsak a tanáraira tekint fel félő tisztelettel, hanem nagyobb diáktársait is kellően megcsodálja. „Mi, a földből alig kiütköző mendurok, száj lesve néztünk fel a méteresszárú pipából pöfékelő teológus, meg jogász urakra. [8] (Nyomtatásban meg nem jelent naplójából. A továbbiakban, ha a naplójából idézek a magyarázat elhagyásával, csak úgy jelzem, hogy naplójából.) Feledhetetlen élményt nyújtó regényében a „Pataki diákok"-ban írja meg első évét a kollégiumban. Az egész esztendőt egy mendikánsfiú szemléletén keresztül kapjuk. A kollégiumba való beiratkozás jelentős anyagi kötelezettséget is jelentett, „ ... 60 forint egész évi konviktusi díjat, 19 forint tandíjat, 20 forintot kvartélyra, hogy ne is említse az ember a könyveket — kellett fizetni". [9] (Naplója.) Az anya valósággal összekoldulta a pénzt a rokonoktól, ismerősöktől. Patakon Jánoska a Vitkay-gárdában lakott. Gárdának nevezték a diáktanyákat, ahol 3—4 kisebb és nagyobb diák lakott együtt. Osztályfőnöke az első B-ben Zolles Lajos professzor volt, aki szintén 1902-től lett az intézet tanára. A sárospataki Nagykönyvtár Múzeumában van egy kép, amely az I. b. osztályt ábrázolja, csupa szegénykinézésű falusi gyerek álmélkodik a képen, s az első sorban ott gubbaszt az aprótermetű, nagyfejecskéjű Komáromi Jánoska. A hazafias szellem lehelete rögtön az első napokban megérintette az ifjú mendurt, ugyanis 1902. szeptember 14-én Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajos 100 éves születési évfordulójának ünnepségeit rendezték meg, s erről nem maradhattak el a pataki diákok sem. 1903. június 21-én pedig II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 200 éves kezdetét ünnepelték. Már az első évben nemzeti történelmünk két leggrandiózusabb eseményének felújított élménye vert gyökeret az apró emberkében. Az I. b. osztályt ragyogó eredménnyel végzi, mindenből egyese van, ének kivételével, amelyből csak kettest érdemelt. Az éleseszű tanulót a Pálóczi Horváth Mária-féle alapítványra felveszik a tápintézetbe, s ebből él nyolc éven át. Az első év végén az alsó osztályosok magyar szépírás versenyén Komáromi Jánoska első lett, és két korona jutalmat kapott. Egy másik erkölcsi és egyben anyagi elismerésben is részesült, jeles előmeneteléül 17 korona 50 fillért kapott, úgynevezett szorgalmi díjat. A II. b.-ben már Domby László magyar—latin szakos tanár az osztályfőnöke, aki ettől kezdve viszi egészen az érettségiig. Az érettségi után mindketten megválnak Pataktól, Domby Miskolcra megy igazgatónak, Komáromi Pestre jogásznak. A második év a sok szép siker mellett felejthetetlen szenvedést is 17 273