Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

dal, rajongó szeretettel csüngött gyermekein, de legjobban Jánoskát szerette, aki már az elemiben is a legjobb tanulók közé tartozott. 1897 szeptemberében ment először iskolába a kis Jánoska. Az apja vezette oda Lipcsey Károlyhoz, az akkori tanítóhoz. Jánoska sok rosszat hallott az iskoláról, Jóska öcsikéje is azt mondogatta ,,.. . Melt az iszkolában mindig veinek", ezért csak hosszas unszolásra sikerült Jánoskát az iskolába elcipelni. Az első év végén Jánoska, aki kitűnő tanuló lett, egy forint jutalmat kapott. A második évben a beteg Lipcsey Károly helyett Kubáskó Malvin fiatal tanítónő oktatta Jánoskát. A harmadik, negyedik és ötödik osztályban már Sikolya Antal tanító úr keze alá került a kis Komáromi, s a felnőtt író is őt vallja első kiváló mesterének. 1901 januárjában Komáromiék ismét hóviharos, fagyos téli napot választottak a költözködésük időpontjául, ugyanis Legenyéről Csörgőre költöztek a falu végén álló kis házba. ,,Ott állt ez a ház elhagyottan, kísértetjáró hírben". „Régi ház az országútnál" címen regényt is írtam róla". [7] (Valamit magamról. 198. old. Komáromi János „Emlékeim" c. kötet.) Természetesen továbbra is Legenyére járt iskolába, amely csak 3 kilométernyire volt Csörgőtől. A sokszínű színpompás tavaszban és őszben élményt fakasztó kirándulás volt az iskolábajárás, de a fagyos télben meg kellett szenvedni a mindennapos iskolalátogatásért. Kádár János nagytiszteletű úr és Sikolya Antal tanító úr az ötödik esztendő végefelé mind sűrűbben mondogatták: „be kéne vinni a gyereket Patakra ..." Különösen az anya szorgalmazta, hogy Jánoska a pataki kollégiumba kerüljön, és elhatározta, hogy a szűkös szegénységből is előteremti a szükséges összeget. Sárospatak gazdag történelmi múltra tekinthet vissza. A magyar kultúra és műveltség ősbölcsője ringott Sárospatakon, és a nagy történelmi sorsfordulókhoz nem egyszer kiváló hősöket adott a sárospataki Alma Mater. Hazafias szellem, nemzeti érzés, magyaros virtus uralkodott mindig az ódon falak között, s a kollégium professzorai az áldozatkész hazaszeretet élő mintaképei voltak. A sárospataki kollégium a gazdag szellemi hagyományok kincsesháza, a szabadságharcos eszmék hű, méltó őrzője volt, s ugyanakkor szinte minden időben a legmélyebb ismereteket nyújtó intézmény egyike volt. Sárospatak történelmi levegőjű hely. Ott áll Rákóczi vára, amely az idők viharában kissé megkopott, de kibírva minden megpróbáltatást, ma is hirdeti a XVIII. század első évtizedének nagyszerű harcait, a kurucok példamutató áldozatvállalását a szeretett magyar hazáért. Nem messze van Széphalom, Kazinczy sírhelye, ahová Komáromi is ellátogatott, ezen a vidéken végezték ki Bezerédyt, s itt nyugszik Gertrudis királynő is. Sok-sok történelmi emlék fűződik Sárospatakhoz és környékéhez, s talán éppen ezek a helyek ösztönözték Komáromit a történelmi regényeinek a megírására. Sárospatak nagy embereket, mély gondolkodókat adott a hazának. A kollégium vén fái alatt tanult Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Tompa Mihály is, de szinte minden irodalmi jelesség megfordult Sárospatakon, hacsak rövid időre is, más nem, egy kurta látogatásra. A régi harcias, kardotrántó szellem talán legjobban Patakon őrződött meg. 272