Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

KOMÁROMI JÁNOS Dr. HEKLI JÓZSEF Bevezetés Komáromi János 23 éve halott. Az elmúlt két évtized Komáromi halála óta nagy-nagy változásokat hozott országunk életében. A második világháborút követő esztendőkiben hosszú harcok után a Kommunista Párt vezette magyar dolgozók a szocializmus építésének útjára léptek, és ez a politikai változás természetesen éreztette hatását az irodalmi életben is. Az 1945-ös év nemcsak a háború végét, hanem Magyarországon s még egy pár országban az imperialista uralkodó rend felszámolását is jelzi. Kemény politikai harcot kellett vívni a kapitalista rend maradványai ellen, és azért, hogy az új élet csírái virágba szökkenhessenek. A magyar nép nagyszerű harcát a Kommunista Párt vezetésével sikeresen végigküzdötte, s az új élet alapköveinek letéteményesévé vált. A politikai célkitűzések, a szocializmus építése döntő ihletőjévé lettek az irodalomnak is. Az irodalom megújhodásáért, az irodalom szocialista realista fejlődéséért, az irodalom kommunista pártosságáért ádáz harcot kellett folytatni a polgári esztétika, a burzsoá irodalmiság képviselőivel és támogatóival. A harc diadalmas megvívásáben döntő szerepe volt a szocialista realizmus útján haladó szovjet irodalom példájának. A szovjet irodalom legjobb alkotásai segítséget nyújtottak az útkereső magyar irodalomnak, példát mutattak az új írói tehetségeknek, és útmutatást adtak a marxista szemléletű irodalom megteremtéséhez. Az irodalomkritika is nagy változásokon ment keresztül. Fokozatosan az új kritikai szemlélet, a marxista irodalomszemlélet lépett előtérbe, és az egyes alkotásokat a marxista esztétika szabályai alapján boncolgatták. A marxista esztétika elemző szempontjait nemcsak az újabb kori irodalmi művekre alkalmazták, hanem fokozatosan a régebbi korok irodalmi alkotásaira is kiterjesztették. A modern kor a leghaladottabb eszmékkel átitatott irodalomkritikai boncasztalán sorra veszi a történelmi idők írói termékeit, és a dialektikus világszemlélet, a marxista esztétika lámpájával igyekszik a művek mélyére világítani. Ez a folyamat lassan halad, hiszen az elmúlt századok bővelkedtek lírai, epikai és drámai alkotásokiban, másrészt kevés még a dialektikus és történelmi materializmus világformáló eszméivel felvértezett irodalomkritikus, akik ezt a nagy és szép esztétikai munkát rövid időn belül elvégezhetnék. 269