Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

században, a Port Royal iskoláiban az „általános nyelvtan" oktatásával kísérleteztek; több kísérletről tudunk, mely 10—14 éves korban kívánt formális logikai ismereteket Oktatni; a „kompaktság" elvének bizonyos előzményeire is számos kísérletező pedagógus gyakorlatából említhetünk példákat stb.) Az említett neveléstörténeti analógiák — ha sántítanak is — mégis arra figyelmeztetnek, hogy sokoldalú neveléstörténeti megfontolással értékeljük a kibernetika pedagógiai alkalmazásának eredményeit. Nagy hiba lenne természetesen valamiféle olyan álláspontra jutni a neveléstörténeti-kritikai elemzés alapján, hogy a pedagógiában „nincsen új a nap alatt". Igenis, teljes mértékben valljuk azt, hogy a kibernetika megtermékenyítheti a pedagógiai gyakorlatot és a nevelői gondolkodást, új távlatokat nyit meg a neveléstudományi kutatás előtt. Az új eredmények azonban nem a semmiből születnek. Mint néhány példával megkíséreltük demonstrálni, a legfrissebb eredményeknek is felfedezhetjük bizonyos analógiáit, halvány előképeit a múltban. És ez a felismerés megerősíti dialektikus materialista neveléstörténeti, pedagógiai szemléletünket, mert azt bizonyítja, hogy múlt, jelen és jövő szervesen kapcsolódik össze. 3. Milyen perspektívái vannak a kibernetika pedagógiai alkalmazásának? Minthogy jelenleg a kibernetika alkalmazásának szinte kezdeti stádiumában vagyunk, a jövőt előre megjósolni lehetetlen. Erre nézve teljes mértékben helyeselhetjük FELDBAUM idézett cikkének álláspontját, mely szerint megvan a lehetősége annak, hogy olyan gépeket is fognak majd szerkeszteni, melyek a mai gépeknél jóval bonyolultabb, finomabb értelmi funkciókat is el tudnak végezni (id. tanulmánykötet, 323. oldal). Ez pedig természetesen számottevő kihatással lesz az iskolák oktatómunkájára, felszerelésére, az iskola „automatizálásának" további perspektíváira is. A kibernetika jövő nevelési perspektívái természetesen nem jelentik az emberi személyiség kikapcsolását a pedagógiai folyamatból. Valószínű azonban, hogy a pedagógiai tevékenység jellege az iskola automatizálásának előrehaladtával a mainál jóval differenciáltabb, magasabb szintű lesz és szorosan kapcsolódik a kibernetikai szerkezetek és a tanulók működésének, tevékenységének magasrendű irányításához, szervezéséhez. JEGYZETEK, IRODALOM [1] Berencz János: A pedagógia tudományelméletének alapvető kérdései. Egri Ped. Főisk. Évk. 1959 — Ua.: A pedagógiai kutatás néhány időszerű kérdéséről. Egri Ped. Főisk. Évk. 1960. [2] A neveléstudomány rendszertani kérdéseinek ilyen vagy olyan megoldásából következtetések adódnak nyilvánvalóan a pedagógiai tárgyak oktatására, sorrendjére, de a belső tagolódásra, a programokra és jegyzetekre vonatkozóan is. A jelen cikkben felvetett problémákat olyannak tekintjük azonban, amelyek közvetlenül — különböző tudományos okok miatt — még nem lennének megvalósíthatók az oktatásban, mert hosszas kimunkálást igényelnek még.