Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

[3] Vö. Nagy Sándor: A neveléstudomány rendszertani kérdései. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp. 1963. MTA kiad. 9—39. o.) Ilyen átfedési lehetőségek adódnak pl. az értelmi és a politechnikai képzés neveléselméleti és az idevonatkozó didaktikai, tantervi részei között. Egyes nevelési területeknél a neveléselmélet a tartalmi kérdést kiküszöböli, átutalja a didaktikába (értelmi nevelés, testi, politechnikai képzés) — másutt viszont, pl. az erkölcsi nevelésnél, a tartalmi problémákat is tárgyalja. [4] Utalnunk kell arra, hogy jelen rendszerezési kísérlet vázlata csupán a Bevezetés a pedagógiába, a Didaktika és a Neveléselmélet hagyományos tananyagára vonatkozik. Nem foglalkozunk tehát az iskolaszervezettan rendszertani kérdéseivel. Az iskolaszervezés, vezetés stb. problémái rendkívül lényegesek, de ezeket alapvetően az iskolaszervezettanban kell tárgyalni, ezért maradtak ki e problémák mostani rendszerezésünkből. [5] A főiskolán gyakorlati okokból pl. csupán röviden szerepel a „Bevezetés" keretében a „Szocialista pedagógiai alapelvek" című rész, — teljesen elmarad a pedagógiai folyamat fejezete is. Elvileg azonban helyesebbnek látszik valamenvnyi általános összefüggést —• alapfogalmakat, alapelveket stb. — már a Bevezetésben tárgyalni. Nagy Sándor professzor idézett tanulmányában szintén az ilyen koncepcióra hajlik. [6] A neveléstudományról szóló részt célszerűbbnek tartjuk a logikai elrendezés szempontjából záró témának venni, mert logikailag aligha lenne indokolt pl. a nevelhetőségről a neveléstudomány után szólni. A neveléstudománynak a II. fejezetbe való előrehozása továbbá egy sereg pedagógiai alapfogalom anticipálását (pl. tényező, cél, feladat, terület, alapelvek, pedagógiai folyamat, eszköz, módszer stb.) kívánja meg. A nevelési folyamat — minthogy felépítményről van szó — megalapozottan nem tárgyalható az alapelvek előtt. A pedagógiai folyamatban ugyanis a társadalmi célrendszer által determinált alapelvek érvényesülnek. E teleológia nélkül a pedagógiai folyamat konkrét társadalmi, felépítményi jellege elsikkad. [7] Az oktatási folyamat tagolásáról vö. „A megismerés és cselekvés egysége az oktatási folyamatban" c. tudományos ülésszaki referátumot az egri főiskolán. 1962. május. [8] A „kiterjeszkedő" oktatási folyamat több szempontból érthető: a) Jelentheti a hagyományos iskolai oktatással szemben a dolgozók széles rétegeit érintő dolgozók iskoláit, esti és levelező oktatást, az ún. „felnőttoktatás"-t; b) jelentheti a hagyományos általános műveltségi tananyagon túlmenően az oktatás kiterjesztését a termelési jártasságokra, készségekre, gyakorlati munkára; c) magában foglalja az iskolai tanórán túlmenő, tanórán és iskolán kívüli oktatási formák jelentőségének növekedését, nagyobb súlyát; d) értelmezhető úgy, hogy az iskolai helyiségeken, gyakorlókerten, műhelyen a mai iskola túlterjed a termelőüzemekre, gyárakra, termelőszövetkezetekre; e) végül metodikai értelemben a kiterjeszkedő oktatás a munkaoktatásnak, mint általánosan művelő tantervi anyagnak módszeres feldolgozása is jelenti. [9] Az erkölcsi nevelés folyamata többféle szempontból, különféle logikai alapokon bontható szakaszokra: a) Az önállóság és aktivitás foka szerint van heteronómia és autonómia a gyermek erkölcsi fejlődésében; b) a társadalmi erkölcsi normák alapján megkülönböztethetjük a szűkkörű, közvetlen, elemi normák meggyökereztetését és az erkölcsi fejlődés kiszélesedését, társadalmivá imlását; c) végül pszichológiai, neveléslélektani szempontból szólhatunk az erkölcsi ítéletalkotás és fogalomalkotás színvonala, az érzelmek mélysége, gazdagsága és hatékonysága, — a cselekvés akarati tulajdonságai szempontjából tekintett erkölcsi fejlődési szakaszokról. [10] A szocialista humanizmusra nevelés és ennek részfunkciói a pedagógiai tankönyvekben sokszor nincsenek kellő szabatossággal kidolgozva. Sok esetben magát a szocialista humanizmusra nevelés célkitűzését is helyettesítik a kulturált magatartásra nevelés", vagy „kulturált magatartás készségének kialakítása" 27