Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben

a lengyelben, oroszban is kölesönszó: — arenda — bérlet), arendir'~n (le arendowac — bérbe vesz); bab

e (le, or baba — öreganyó, nagymama), babke. babinke, baben'u, bagnet (bajonet), balagan (or deszkabódé), banie (le bania — tök), barxet (le barchan — barchent), borsts (cibere, or), bulve (le bulwa — burgonya), büke (le, or bulka — zsemlye), bulak (le bula — faragatlan ember, vö. oir burlak — hajóvontató), bik (le, or byk — bika), blote (le bloto — mocsár), blondz(s)

sn (le bladzic — eltéved, zbladzic — er hatsex ferblondzet), brat (testvér), brusnitse (le brusznica — vörös áfonya), breg (le brzag — part); gatkes (le gatki — -alsónadrág), gol (le goly — kopasz), galgen (le galgan — naplopó), golen (le golic — borotvál), gospodin (úr), gospodine (úrnő); durak (tökfilkó), durxzap

sn (le zapic, (vérrel) áztat), drong [36] (le drag — rúd, értelmetlen ember); hodeven (le hodowac — nevel), holoblie (le holobla — villás kocsirúd), horeve'n (nehezen dolgozni), hultaj (le, semmirekellő), herbata (le, tea), vodka (or, pálinka), vüjen, vien (le wye, or vyt' — üvölt), vetsere (le wieczerza — vacsora), vengeris (le wegierski, or vengr — magyar), zatsep^n (le przyczepic sie — beleköt), zaid? (le dziad — nagyapa, esetleg szlovén sed — szürke, deres, ősz), zandar (le zandarm — csendőr), zipec (le zupán — köntös), zid (le zyd — zsidó), ze (le ze — hogy . . ., már, hát, is), xov

en — nevel (le chowac sie — nevelkedik), xap-lap — gyors, heves megfogás (le ehapaé, lapac — megfog, megragad), xap'^n (mint előbbi), xmare — sötét esőfelhő (le chmura, ukr chrnara), take — valóban (le taki — ilyen, olyan, or, le tak — így, igen, úgy van), tvorek, tsvorex — túró (le twárog), txor — görény (le tchórz), teke — füzet (le teka), trasken — csattogtat (le trzaskac), tsairák — teáskanna (or, le ua.), tsetverik — négyes; négy pud valamiből; gabonamérték (or cetverik), tsepen — megragad (le czepiac); jástserike —• gyík (le jaszczurka, or jascerica); ladke -— csónak (le, or lodka), laidak — bitang (le lajdak), losik — ló (or losad', le losie — csikó), lopete, lopate — lapát (le lopata) loksen — metélt tészta (or lapsa), Ijalke — baba (le lalka), lüke — pipa (le lulka); maline — málna (or, le ua.), marsalek — tréfamester (le marszalek), mundir — egyenruha (or ua.), mustiren — vizsgálni — le musztrowac), med — méhser (le miód), metrike — iktatókönyv, kivonat (le metryka), metset — mecset (le ua.), musl — telefonkagyló (le muszla); na — na! fogd! (le ua.), natsalnik — főnök (or ua.); samovár — teafőző (or ua.), stade — nyáj (le, or stado), statsie — állomás (le stacja), stos — halom, rakás (le ua.), straz — őrség (le ua.), sejm •— lengyel országgyűlés (le ua.), setske — szecska (le sieczka), smetene, smeite, smaite — tejföl (le ámieta na, or smetana), spodek — prémsapka (le ua.); pogode — időjárás (le, or pogoda), pogrom — üldözés (or ua.), pas

en — legeltetni (le pasac, pasc), pogromir

sn — üldözni, pogromstsik — pogromrendező (or ua.), podatek — adó (le ua.), podpolkovnik — alezre218